Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

12. fejezet: 1589-1596 - 1595. sept. 15. feketehalmi országgyűlés

a székelységet megvigasztalja.« de semmi esetre sem azzal az elhatározással, hogy a kiváltság érvényét föntartandja, s azért oly feltételekhez kötve azt, melyekről tudta hogy nem fognak megtartatni. x) Mindamellett hogy — mondja az okmány — a székelyek nagyobb része nem közönséges okokból vettetett jobbágyi állapotba vissza, de tekintve néhány székely szék által közelebbről a fejdelmi trón biztosítása ügyében tett jó szolgálatokat s buzgalmukat, melylyel a keresztyénség ellenségeivel megküzdeni készülnek, s megfontolva leszármazásukat a hunoktól, a magyarok eleitől, valamint hogy alkalmasabbak a hadi minta jobbágyi szolgálatokra: Maros, Udvarhely, Csík. Gyergyó, Kászon, Sepsi, Kézdi, Orbai székek székely jobbágyait a jobbágyi állapotból kiveszi azon feltétel alatt, hogy személyes hittel köteleztetnek a fejdelenmek s utódainak hűségére megesküdni, évenkint rendes adóban 1 ftot, 1 köböl gabonát, ugyanannyi zabot, félköböl árpát fizetnek; ezenkívül fizetik a rendkívüli adókat is; fenntartassanak a várak; a nemesek házaiknak s majorságaiknak s mind annak, mit saját pénzükön vettek, birtokában maradjanak; birják a zálogokat is addig, mig kiváltatnak; a mit erővel elfoglaltak, adják vissza a közönségnek; a tizedre s kepére nézve maradjon meg az ősi szokás; az egyházi ügyek helyeztessenek vissza a régi állapotokba; a városok kiváltságai tartassanak meg; — másfelől az ekkép szabaddá lett székelyek tartoznak katonáskodni a szükséghez képest, még pedig jó fegyverekkel kellően ellátva; engedelmeskedjenek az udvarhelyi kapitánynak, de a többi tisztviselőket a régi szokás és nemzedékrendi következés szerint maguk választhatják; évenkint megmustráltatnak; a só és vasbányákat a fiscus mivelteti; a torjai kénbányát az ottani lakosok mivelik. Földesuraiknak tartozásaikat megfizetik, valamint az eddig kivetett, de még be nem fizetett adót; a ki a háborúban nem vesz részt, az nem foglaltatik be e kiváltság-levélbe: de azokat, kiket földes J) Borsos Tamás 19-ik 1.