Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1582. apr. 29. gyula-fehérvári országgyűlés - 1582. sept. 16. gyula-fehérvári országgyűlés

XVIII. A lioszszas orosz-lengyel liáborút István király diadallal végezte be. 1582. jan. 15-én közte és Iván czár közt megköttetett a béke. Az örvendetes eseményről azonnal értesíté az erdélyieket s az azon év april 29-ére Gyula-Fehérvárra hirdetett országgyűlésén a jelentés erről a fejedelmi előterjesztések első pontját tette. Az ország rendei köszönettel fogadták ez örvendetes hírt, kérve Istent, hogymint eddig, ezután is adjon mindenben sikert a királynak. A fejedelmi előterjesztések második pontja a portai adó kivetése volt. Meg is szavaztak e czéíra 99 pénzt rovás szerint és 50 pénzt a fejedelem szükségeire, 1 frtot és 50 pénzt a magyarországiak részéről s ezeknek megfelelő összeget a székelyek és szászok részéről. Ez utóbbiaké 30,000 frtot tett ki.

1) De Várad építésére ez úttal mit se szavaztak meg. Ismét felkerült a szökevény jobbágyok ügye : ezek ott fizessék meg az adót, hol rájuk akadnak. A korábbi végzésekkel megegyezőleg intézkedtek a hatalmaskodási ügyekben is. Ha paraszt ember követ el hatalmaskodási bünt, a földes úr tartozik nyolcz nap alatt törvényt tartani fölötte, mely fölebbezhető a vármegyére s onnan a fejdelemhez : de ott azonnal elintézendő. A fejdelem halála óta történt hatalmaskodási ügyek láttassanak el. Az ülés máj. 4-én oszlott el.-) XIX. A moldvai vajda Jankul — egy szász — rosz szomszédja volt István királynak s nem mulasztá el az alkalmat egyszer-másszor ennek birtokaiba csapni. István király előterjesztéseket tett ellene a portán s maga is nem késett visszatartani azokat. Ez ügy szükségessé tette Erdélyre nézve is a vigyázatot. ') Nagyszebeni jegyzőkönyvek a. a. 1582. L. Törvények és irományok XVII-jk sz.