Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

12. fejezet: 1589-1596 - 1589. oct. 21. enyedi országgyűlés

Ez alatt elközelgett az őszi országgyűlés ideje, melyet Zsigmond oct. 21-ére liivott össze. A rendek a fejdelmi előterjesztések alapján s tekintve az uralkodó sok rendbeli kiadásait, meg is szavazták az évi adót, portánkint 99 dénárt az erdélyiek részéről s 50 krt Várad erősítésére s 1 frt 50 krt a magyarországiak részéről. Elrendelék, hogy mindenki hadkészen legyen s a fejdelem első hívására felüljön. A sókivitelt megengedték Feketetónál, a körösi uton. jövőre is. A perek sorrendben tárgyaltassanak, a fejdelem ne adjon parancsot a sorrend megbontására. Azoktól, kik a körösi uton járnak Erdélybe s innen ki. ha nem kereskedésre menő szekereken járnak, nem szabad a kalotaszegieknek s vármegyebelieknek vámot venni. A kalotaszegieket eltiltották a dézmafizetők zsarolásától is, s elrendelék, hogy a dézmások a szász földön idegenek bírságolásától tartózkodjanak. Elrendelék, hogy a czirkálások pontosan eszközöltessenek az ispánok által. A gonosztévőket a székelyek és nemesek is büntessék, valamint Miháld (Mehadia) és Zsidóvár vidéke is czirkáltassanalc meg. Eltilták a vad és másféle állatok bőreinek kivitelét az országból — ily módon akarván elősegíteni azt, hogy a készítmények mérsékelt áron adassanak. A büntetés 200 forintban szabatott meg. A pusztult falvakat megvizsgálják s adójokat szállítsák le. A rendek oct. 24-én oszlottak el. l) A hadfölkelés elrendelését leginkább azért tárták szükségesnek, mert. a törökök s magyar király csapatai közt 1588. óta folytonosan duló apróbb és nagyobb csatározások folytán Zsigmond attól tartott, hogy a hadak az ő birtokaiba is beütnek, s mert egyes fondorlatok szálai arra mutattak, hogy a kassai Válaszukat, a Michne-nek irt levelet szept. 20-ról, a Ravazdynak és Tliormának adott utasítást szept. 22-röl; s a Sennyei Pongrácznak adott utasítást szept. 18-ról, mindezek a m. k. államlevéltárban. J) L. Törvények és Irományok. III-ik sz.