Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1578. apr. 27. kolosvári országgyűlés

(az öt nagy liatalmaskodási eset) a terminusokon Ítéltessenek meg. A királyi táblához nevezzen ki a fejedelem alkalmas törvénytudó ülnököket, hogy az itélőmesterekkel együtt 12-en legyenek. A káptalani kiadványok ára az marad, mi a János Zs. fejedelem idejében volt. A mértékegységre hozott törvények végrehajtatlanul maradván, elrendelek, hogy a szászok szebeni, a megyék és székelyek kolosvári köblökkel éljenek. Lehetőleg szabályozták a többi mértékek egységét is, Erdélyre s a részekre nézve egyaránt. Elrendelék a gonosztévők üldözését. Eltilták a juhok és kecskék kivitelét a fejedelem híre és engedelme nélkül, valamint a ló és bőrkivitelt is. E tilalom tulaj donkép azért hozatott, hogy a belföldi szükséglet ára túlságosan magasra ne csigáztassék, s ugyanezért szabályozták a bőrök árát is: egy ökör bőrét 65 den., egy tehén bőrét 40 den.5 kos bőrét 1 frtban. s 6 jíili bőrét 1 frtban állapítván meg. Ezzel kapcsolatban eltilták a bőrrel való külföldi kereskedést, azt egyedül a fejedelem számára tartván fönn; azonban a mészárosok kötelesek voltak első sorban a mesterembereknek adni el a bőrt. *) Ellenben a hatóságok tartoznak ügyelni, hogy a mesteremberek portékáik árát a bőr árához szabják. A vámtulajdonosok tartoznak a töltéseket és hidakat jó karban tartani. A szökött jobbágyok ügyében tartassanak meg a korábban hozott törvények. A gyújtogatok ellen, nemesek és parasztok ellen egyiránt. törvényesen járjanak el. A nemes fölebbezheti az első Ítéletet, de addig fogva tartatik. Hoztak törvényt a gonosztevők kergetése ügyében is. Eltilták a birságbüntetések több nemét, mint a vérbirságot, paráznabirságot, orvbirságot; azok, kik nem halálos bünt A barom-kivitel tilalmát már régibb országgyűlések is elrendelék, jelesül az 1549. decz. 29-iki országgyűlés is. V. ö. Erdélyi országgyűlési Emlékek. I. 299-ik 1.