Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)
11. fejezet: 1576-1588 - 1577. apr. 21. tordai országgyűlés
1576. OCT . 21—26. 13 A rendek hálával fogadták a fejdelemnek az ország érdekében tett intézkedéseit s készeknek nyilatkoztak őtet tőlök telhető módon támogatni. A mi a németek támadási szándékát illeti, bármily súlyos terhek nehezedtek is az eddigi hadfölkelésből az országra, s bár kérik is a fejdelmet, hogy vegye tekintetbe fogyatkozott állapotukat, annak meggátlására ajánlák, hogy a nemesség 200 lovast és 100 gyalogot a szekelység 300 lovast és a szászság 400 gyalogot állit ki. A felügyelettel ezekre, hogy el ne oszoljanak, egy főispánt s egy főkirálybirót biztak meg. Ezenkívül Erdélyre s a részekre nézve elrendelték az átalános hadfölkelést. A fejdelem számos költsége fedezésére megszavaztak portánkint 99 dénárt, a székelyek és szászok részéről hasonló terhet; a magyarországiak 1 ftot fognak fizetni, A portai zászló-hozás költségeinek, valamint Huszt vára építési költségeinek fedezésére poitánkint 25 dénárt szavaztak meg, s ezzel aránylagos összeget róttak a székelyekre, szászokra, magyarországiakra. Várad erődítési műveire a három nemzet s a magyarországiak portánkint 50—50 pénzt szavaztak meg. A múlt gyűlésen hozott törvénykezési szabályok tartassanak meg. A gyűlés oct. 26-án oszlott el. 1) A hadfölkelési szabályok életbeléptetésére azonban nem volt szükség : Maximilián oct. 12-én történt halála véget vetett támadási törekvéseiknek. A következő év elején Békés is — ki úgy hitte, hogy e halál feloldozta őt Miksának adott esküje alól — visszatért a Báthory István hűsége alá, s ennek Lengyelországban egyik leghíresebb és legtehetségesebb tábornokává lett. VI. Bár a magyarországi trón változás István királyt megfosztá versenytársától s Báthory Kristófnak nyugalmat szerzett, az 1576-ik év súlyos terheket rótt az országra, melyeknek fedezéséről kellett gondoskodni. ') Lásd Törvények és irományok Yl-ik sz.
