Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

7. fejezet: 1556-1559 - 1556. nov. 25. kolosvári országgyűlés

I. A királyné és királyfi visszaérkezését minden hazafi őszinte örömmel üdvözölte. Nemcsak azért, mert egy régi igaztalanság jóvá tételét látták e tényben, mert e hat év nyomora teljesen elég volt kiábrándítani őket, hogy a kárpótlás, mit állami önállóságukról lemondásuk fejében kaptak. Ferdinánd helytartói és katonái zsarolásában áll — hanem mert hosszú idő óta először nézhettek nyugodtabban a jövőbe. Az egyetlen, kinek részéről komoly veszély fenyegethette őket: a porta, ki volt engesztelve. x). A bevonulás Kolosvárra fényes, királyi volt. 2) A királyi családdal mentek a szultán csauszai, a lengyel követek Borathinszky, Gykonszky s a magyar főurak hosszú sora, aztán lengyel, török, erdélyi, oláh, rácz hadak. Elől vitték a szultán veres zászlóját közepén aranyos szívvel, jeléül, hogy Izabella védelmére kész a szultán szive. 3) Azon nap ünnepélyeinek zárjául a királyné a szultán követeinek s az oláh vajdáknak ajándékokat osztogatott, kik Kolosvárt még az nap elhagyák s el nyomon Erdélyt is ; de a fegyelmezetlen oláh hadak útközben sok rakonczátlanságot követtek el. Nov. 1-ső napján a királyné a magyarországi és erdélyi rendeket országgyűlésre hivta össze szent Katalin napra 4), hogy első sorban az ő s fia állapotáról, azután a közjó előmozdításáról s az ország kibékitéséről tanácskozzanak. ') »Ipsa vero in Transylvaniam summo omnium studio ac laetitia pervenit« : irja maga Forgács is. (Horányi kiadása Yl-ik k. 188-ik 1.) -) Az Országgyűlési Emi. I. kötetének 488-ik 1. Sept. 22. h. olv. oct. 22. 8) Bethlen Parkas I. 597-ik 1. 4) L. Törvények és Irományok I. sz.