Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

2. fejezet: 1542. apr.-1544. - 1542. jun. sz.-vásárhelyi országgyűlés

A királyné pedig átköltözött Fehérvárra s e hely meg­tetszvén neki *), azt székhelyévé is tette. Lakhelyéül a külön­ben tulajdonába ment püspöki residentiát választá ki, mely attól fogva a fejedelmek székhelyévé lett, s azt lassanként fő­leg olasz építészek által s olasz Ízlésben berendezteté magának. Xehány hét múlva, juh végén még egy kegyeletes köte­lességet teljesített: megtartatá Ivolozsvártt férje halotti szer­tartását s azon maga is megjelent -). II. A gyalui compositió ügye ez alatt alig haladt valamit előre. A pontokat s hitleveleket Serédy felvitte magával Bécsbe, de egyes részletek felett még azután kellett dönteni, melyek közt legtöbb nehézséget a barát kielégítése s a szá­mára kiállítandó amnestia okoztak. Végre 1542 april 23-án a gyalui pontokat ratificálta Ferdinánd s ugyanez nap kiállí­tották a barátnak szóló condonationalis iratot is — de a vég­rehajtáshoz nem volt semmi reménye. »Ugy tesz a barát — irá Ferdinánd jul. 11-ről bátyjának— mintha semmit sem tudna az egészről, de követeit azért egymásra járatja a por­tára. Azt hiszem ismét szokott fogásait használja. A királyné pedig szép szavakkal menti magát, mondván, hogy ő nem szabad magával, hanem egészen a barát hatalmában van« 3). Serédy végre elindult a ratiticált okmánynyal Erdélybe : de útközben megbetegedett s csak levélben tudatta a helytar­tóval megbízatását. Időközben azonban a német birodalom speyeri gyűlésében segélyt határozott Magyarországnak a tö­rök ellen, sőt maga Ferdinánd is nagy tevékenységet fejtett ki, hogy jelentékeny serget hozzon össze. Ily körülmények tán a barát komolyan kezdett gondolkodni a kiegyezést lét­rehozni, hogy mire a birodalmi sergek előhaladnak, a szét­szakadt ország egyesülését mi se gátolja. E viszonyok foly­tán mellőzhetlenné vált az alkudozás ügyét a rendek elé ter­') Loci amoenitate capta . . . mondja Bethlen Farkas I. 408. =) Bethlen Farkas I. 416. 3) Bucholtz : Geschichte Férd. des I-ten Wien. 1834. V-ter Band. 174. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom