Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

2. fejezet: 1542. apr.-1544. - 1543. nov. 29. sz.-vásárhelyi o. gy.

A két fő basának mindeniknek 1000 frt, a két kisebbnek mindeniknek 500 frt. A kupák ára 1521 frtban lett megállapítva. Egyszersmind rendszabályokat alkottak a jobbágyok megadóztatásának szabályozására, az elégett, pusztán hagyott és a nem egész egy éves házakat kivévén a dicálás alól, s egy portára 90 dénárt vetvén ; továbbá a gonosztévők üldözésére szabályozák az 1541-ben felállított hatóság (a derékszék) hatáskörét >). XI. Minden országgyűlés, mely 1542. decz. óta tartatott Erdélyben magában, feltétlenül elismerte a szultán fenhatóságát Erdély felett. A gyalui compositióról, Ferdinándról, a Kendy által hozott pontokról többé nem is beszéltek: sőt 1543 telén Izabella világosan megírta Serédinek, hogy ő Erdélyt nem fogja elhagyni. E hirre Ferdinánd Bornemiszát Izabellához küldé, ki 1544 jan. 4-én Báthory Endrénél volt előleges értekezleten, jan. 8-án Nagy-Váradra a baráthoz ment, kit Ferdinánd magyarországi kincstartóvá nevezett ki, jan. 21-én a királynét látogatta meg Gyaluban s minden alkudozásainak vége a válasz lett, hogy Ferdinánd csak akkor foghatja Erdélyt kezébe vehetni, ha elegendő sereggel jön be, hogy a török támadásnak ellent állhasson — addig maradjanak a dolgok a mint vannak : igazgasson Izabella »az ő nevében« 2). Mindamellett Bornemisza valóságos toborzást vitt véghez Ferdinánd érdekében : megfordult Petrovicsnál, Kendynél, Drághfynál, intette a szebenieket, hogy sem a barátnak, sem Izabellának ne fizessenek adót a király különös engedelme nélkül: szóval a reincorporatio tényleges és rögtöni végrehajtásának érdekében mindent elkövetett 3). ') L. Végzések és Irományok XXXII. sz. 2) Buclioltz : V. k. 205—209. 11. 3) U. o. V. k. 209. 1. Csáky 1550. említi, hogy »ante lere sex annos in Comitiis vasarheliensibus mirari non poteram unde i 1 Ii motus suppupularunt contra te« (t. i Veiancsics ellen, 1. Munkái VII. k. 36 1.).