Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

2. fejezet: 1542. apr.-1544. - 1543. febr. 26. kolosvári o. gy.

1542. april—1544. 107 E gyűlés kilencz megye által 1543. jan. 6-án meg is tartatott, tie nem ugy mint a barát óhajtá. Somlyay a bécsi követ jelentése felvillanyozta a rendeket s ezek Bátliori András ösztönzésére Ferdinándnak fogadtak hűséget, Ezzel a magyarországi részeknek Izabellától elszakadása ki lett volna mondva, hanem a barát egy hó múlva február 11-én Gyulán új gyűlést tartott, mely Ferdinánd uralkodásának kérdését érintetlenül hagyva, a neki küldött hódolati nyilatkozat gyakorlati értékét azzal leszállitá, hogy a kormányzást, igazságszolgáltatást és pénzügyet Fráter György kezében központositá '). Ily módon legalább megmaradt a két országrész újra egyesitésének lehetősége, melyek összetartozása e perczben annyira laza volt, hogy azt nem is egyik vagy másik uralkodónak, hanem egyedül csak a helytartónak személye képviselte. y. Mi alatt a barát és Bátliori András, mindenik a maga módja szerint, nyiltan egyik sem lépve fel a másik ellen, a tiszai részeken csakúgy mint Erdélyben folytatták a megkezdett toborzást pártjuk szaporítására s szines szavakkal liarczoltak egymás ellen, ismét külső események döntötték el a kérdést. Az utolsó tordai gyűlésnek a királyné ellátásáról hozott végzése szükségessé tette új országgyűlés összehívását. De szükségessé tette azt egyéb is. A kibékülés a királyné és barát közt nem volt tartós és nem volt őszinte. Mialatt a barát Gyulán járt, hogy a magyarországi rendeket az erdélyiekkel egyező eljárásra birja, a vele ellenséges lábon álló főurak ismét egyesültek megbuktatására, megnyerték a királynét is. Ugy hitték, hogy a tervet legkönnyebben országgyűlés alatt hajthatják végre — s miután a szultántól is fermán érkezett a rendekhez, Gyaluba febr. közepére összehívták ezeket, mint a mely ez idétt a királyné székhelye volt. De nem ott, hanem febr. 26. Kolosvártt tartatott meg -). Felolvasták a portáról érkezett fermant: »oly nagy számmal L. Fraknói: Magyar országgyűlési Emi. II. k. 468. s köv. 1. 2) Azon másolati példányok, melyek a mult században egy corpusba g) űjtettek össze, s számos példányban lemásoltattak, az ország-