Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

b) Az erdélyi Muzeumegylet gyűjteményeit, melyek (a seperatio idejét véve fel, 1555-ön kezdődnek, de az 1570 előtti időből csak hét eredetit foglal' o nak magukban. Azután a század végéig gazdagabb ugyan, de még mindig tetemes hijányokat mutat fel; országgyűlési acták gyéren vannak. c) A kolosmonostori convent gyűjteménye, mely 1552-ön kezdődik, de 1570-ig csak 2 egykorú példánynyal bir, azon túl is a század végéig igen kevéssel s csak a XVII-ik században gazdagabb. Actai nincsenek. d) A gyulafehérvári káptalan gyűjteménye, mely 1545-en kezdődik, de e tizedből csak egy articulussal bir, a következő tizedből már hatot mutathat fel; 15 71 óta gazdagabb ugyan, de azért rendkívül liijános és csonka. Acták gyéren vannak. e) A szász nemzeti egyetem levéltára mind articulusok, mind acták tekintetében gazdag gyűjtemény. Articulusai 1540-en kezdődnek, eredeti az az egykorú példány, ezek közt csak nyolczvan egész 1570-ig, de azontúl már jóval nagyobb számban fordulnak elő: s köztök néhány egyetlen példány van. Acták tekintetében is a leggazdagabb gyűjtemény: convocatoriák s más acták oly nagy számban fordulnak elő, mint másutt sehol. A követjelentések a XYII-ik század második felében kezdődnek s csaknem minden gyűlésről vannak. Legbecsesebb gyűjteményei közé számadási könyvei tartoznak, melyek közül elveszett ugyan néhány év számadása, de a tulnyomólag nagy rész megmaradt, s sok országgyűlésnek emlékezete csak ezekben maradt fen. f) A b. Bruckenthal-féle gyűjtemény Nagy-Szebenben. 1557—1609 közt 75 eredeti articulust fog-