Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
316 A SZEPTEMBERI BÉCSI ALKU ezért kell Mátyásnak meghagyni a király által már megadott kormányzói teljhatalmat, mondák Thurzóék, és pedig annál inkább, mert honvédelmi szempontból is többet érhet el a fő- herczeg az uralkodónál, és ha kell külföldi segély, a külföld fejedelmeinél, mint a nádor.1) Thurzóéknak sikerült végre változatlanul elfogadtatni a kassai fölhatalmazottakkal az ide vonatkozó júniusi czikket egy, egész közjogi életünkben nagy szerepet játszó módon. t. i. egy záradékkal. Maradjon a júniusi czikk a nádorról, így szólt a fölkelő magyarság teljhatalmú megbizottai- nak határozata, de tétessék hozzá ez a záradék : salvis semper iuribus ac libertatibus regni permanentibus. Ez ellen a főher- czegnek nem lehetett kifogása ; Bocskayék pedig gondolhatták, ha gondolták, hogy az ország jogai közt ott szerepel a nádor csorbítatlan jogköre is.. ,* 2) Ebben az értelemben szerkeszték meg tüstént még az nap, szeptember 8-ikán, Illésházyék azt a beadványt, melyben az augusztusi kassai gyűlés végzéseit és kéréseit a kihallgatáson átnyújtani volt megbízásuk. A nádorról és kormányzóról szóló czikk úgy módosíttatott a beadványban, a hogy a főherczeg- kívánta volt. Erre a főherczeg azonnal megadta másnapra, szeptember 9-ikére, az ünnepélyes audientiát, magát az iratot pedig tüstént áttette véleményadás végett a magyar tanácshoz és osztrák tanácsosaihoz.3) ... De míg ezek a kassai magyar küldöttség szállásán történtek, az alatt nagy dolog ment végbe a bécsi Burgban. Olyan, mely minden mást, a mi eddig a kiegyezés terén előfordult, jóval fölülmúlt, a főherczeget és meghitt osztrák tanácsosait a legnagyobb fokú izgalomba hozta. Ez a dolog pedig a kiegyezést megerősítő királyi oklevél ügye volt. Rudolf, mint föntebb, a X-dik fejezet végén, láttuk, csak rejtett gondolattal : fönntartásokkal és kikötésekkel erősíté meg augusztus 6-iki oklevelében a júniusi kiegyezést. Ezt az *) E vitákat az Irományok 121. sz. irat röviden jegyzi föl. 2) Mind ezt Illésházy mondja el röviden a főherczeghez intézett nevezetes iratában Irományok 84 sz. alatt. Kiegészíti ezt az Irományok 121. sz. alatti nagybecíű, de, sajnos, rövid följegyzés. 3) Irományok 83. sz.
