Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
686 IROMÁNYOK ÉS VÉGZÉSEK ordnen ; sonsten zu besorgen, beede Tractationen endlichen zu E\v. Mtat Kinigreich und Länder höhist unwiderbringlichen Schaden widerumben zurückgehen und sich völlig unwiderbringlich zerstossen möchten. Tue E\v. kais. Mtat etc. (Fogaim, a bécsi állatni liároan.) 110. 1606 szeptember 23. — Becs. A magyar országos rendek megerősítik a június 23-diki blesi kiegyezést s jó szomszédi viszonyról biztosítják a cseli-osztrák tartományokat.1) Nos Franciscus Forgách de Ghimes, Nitriensis, locique eiusdem comes perpetuus et per regnimi Hungáriáé cancellarius, Demetrius Napragy, Wesprimiensis et loci eiusdem comes, Petrus Radovitius Vacziensis, Valentinus Lépes Tynniniensis ecclesiarum episcopi, Thomas Erdeődy de Monyorókerék perpetuus Montis Claudii ac comitatus IVarasdiensis supremus comes, tavernicorum, Georgius Thurzó de Betthlehemfalva comes perpetuus de Árva ac eiusdem comitatus Arvensis supremus comes, dapiferorum, Nicolaus Istvánffy de Kisasszonyfalva propala- tinus regni Hungáriáé, ianitorum, Sigismundus Forgách de dicta Ghimes comes comitatus Neugradensis, pincernarum regalium in Hungária magistri, Petrus Révay comes comitatus Turociensis, Andreas Dóezy comes comitatus Barssiensis, Joannes Lippay de Zombor, personalis praesentiae regiae in indiciis locumtenens ac sacr. caes. regiaeque Mtis consiliarii ; Franciscus ele Batthián comes comitatus Soproniensis ac partium regni Cisdanubianarum* 2) generalis capitaneus, Nicolaus comes perpetuus de Zrinio et comitatus Zaladiensis supremus comes, Sigefridus a Kolonitch eques auratus, praefatae sacr. caes. regiaeque NI18 consiliarius bellicus ac partium regni Hungáriáé UltraL Közli Katona 28, 593 és legújabban Gooss (a ki az okirat összes közléseit is fölsorolja) id. m. 355. 1. 2) Nem tolihiba Transdanubianarum helyett (mert B. dunántúli főkapitány volt), hanem Bécsbö'l tekintve a Dunántúl pars Cisdanubiana.
