Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
S AZ ÖRÖKÖS SZÖVETSÉG ERDÉLYLYEL. 415> nemesi család birtokjogi ügyeinek elintézésére s más vagyonjogi és személyi kérdésekre is kiterjeszkedtek a kassai rendek a kiegyezés 12-dik és 15-dik czikkéhez toldott méltányos végzéseikben, köztük egyben nagy nyomatékkai kívánták Boca- tiusnak szabadonbocsátását.1) Az előadottakból láthatjuk, hogy a kassai gyűlés lelki- ismeretes munkát végzett és a fejedelem intelmeit — kivéve- egyetlen egy kérdést, a donátiók dolgát ■— valóban alaposan megszívlelte. Még jobban mutatja ezt az a gondosság, a mely- lyel a kiegyezés nagy nemzeti műve körül az annak biztosításán sára szolgáló védő falakat megépíteni igyekezett. A cautelák, a biztosítékok egész sorozata vonul itt el szemeink előtt. Nemzetközi jelentőséggel bír köztük az a határozat, hogy a cseh, osztrák és stájer országos bizottságoknak azon szeptemberi oklevelei, a melyekkel a kiegyezést maguk is megtartani és a király által is híven megtartatni ígérték, a legközelebbi pozsonyi országgyűlésen beczikkelyeztessenek. Nagy fontosságú és a haldokló fejedelem czélzatait híven követő az a második cautela, hogy Magyarország és Erdély örökös fegyveres szövetséget kössenek egymással, melynek erejénél fogva egyik ország a másikat fegyverrel és anyagi eszközökkel legyen köteles támogatni a külső ellenség és a benső közbéke zavarói ellen. Hozzon erről a jövő általános pozsonyi országgyűlés külön törvényt és cselekedje az erdélyi ország- gyűlés ugyanezt.* 2) Hogy pedig ennek a szövetségnek a pozsonyi országgyűlésen netalán fölmerülő áramlatok akadályt ne vethessenek, másrészt pedig, hogy mindaz, a mit a kiegyezési okiratok és a kassai rendek ezen deczemberi gyűlése a jövő országgyűlésre utaltak, ott a kassai végzések szellemében és kívánsága szerint nyerjen végleges elintézést, kimondotta a gyűlés, hogy erre a jövő" pozsonyi országgyűlésre úgy a magyar megyék, mint Erdély tekintélyes és tehetséges követeket küldjenek, a főrendek pedig,, a keleti részekből, ott mind megjelenjenek. *) Lehetetlen az egyes családokat és ügyeket fölsorolnom. Puszta fölsorolás nem is érne semmit. Ügyeik kommentálása pedig messze vezetne- Ez családtörténetírók dolga és a helyi történettel foglalkozóké. 2) A végzések XV. czikkében.
