Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
KÖZPOLITIKÁI VÉGZÉSEI. 413-őrség »is« legyen.*) Ebbe az alkotmányos csoportba sorolhatók aztán a kiegyezés 15-dik czikkéhez minden rendszer nélkül tett betoldások közül azok a határozatok, hogy a szerencsi, a korponai és a kassai gyűlések törvénykönyvei a pozsonyi gyűlésen az országos törvények közé fölvétessenek,2) hogy a fejedelem kívánsága szerint az ű számára adott királyi diploma beczikkelyeztessék és végül hogy ezután az országos törvények magyar nyelven hozassanak. A közigazgatási és törvénykezési kérdések csoportjánál a magyar kamarák elnökei száműzetésének ügye ötlik szembe. Szuhaynak az a reménysége, hogy a szeptemberi tárgyalások az ő teljes rehabilitálását meg fogják hozni, nem teljesült. Végső elkeseredésében, épp ezen elkeseredés szilajságában, fordult az uralkodóhoz s azt kérdé tőle, vájjon megfér-e császári tisztességével és becsületével, hogy őneki, a hű szolgának, hű szolgálataiért az 5-dik czikkben rá sütött gyalázat bélyegét tovább kellessen viselnie ? . . . 3) Kassán azonban az efféle nem hatott ; itt a rendek azzal a makacs elhatározással, melyet csupán csak a püspök-tanácsosok és a jezsuiták ügyében tapasztalhattunk náluk, kimondották, hogy Szuhay és Migazzi »minden további vita és engedékenység kizárásával az országból örökre száműzessenek, mint a köznyomorúság okozói és a törvények fölforgatásának tanácsolói«. Hasonló, de kevésbé megokolt volt ama végzés kegyetlensége, a melyet a 15-ik czikkhez toldották be Eperjes megbüntetése dolgában. Lázadással vádolták a várost, melynek tulajdonkép az volt a bűne, hogy előbb Básta aztán a benne hagyott német őrség a nyakán ült. Vásárjogát és polgársága fontos privilégiumait vette el tőle a gyűlés büntetésül. Annál igazságosabb és helyesebb volt a 10-dik czikk végéhez tett betoldás, hogy ezután a szabad királyi városokban a tisztviselői V' Ragaszkodott ellenben a végzés ahhoz, hogy az összes polgári és katonai tisztségeket a király »ex pleno consilio«, a magyar tanács teljes üléséből, töltse be. 2) Természetesen a mondott o.-gyűlések törvényczikkeiről (végzéseiről), nem pedig a kiegyezés ügyében hozott határozatairól van itt szó. 3) »Vestrae Maiestatis decori honorique cedat. . . !« folyamodása Rudolfhoz 1G06 szept. 27. Bécs (ered. Kpü.)
