Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember

ÓVÁS ERDÉLY ELSZAKADÁSA ELLEN. 363 volt, hogy a királynak nincs joga Erdélyt a magyar korona testéről leválasztani1) s így nekik, mint a király tanácsosai­nak és mint ország zászlósainak egyaránt kötelességük meg­akadályozni, hogy a király a Mátyás és Bocskay fölhatalma­zott ja közt létrejött idevágó megegyezést megerősítse. Mert még nem tudták, hogy a diplomát a király már alá is írta !'2) Jstvánffy Miklósnak, mint a nádori tiszt helytartójának, bécsi szállásán összegyülekeztek hát Szuhay, Forgách, Radovics, Xáprágyi és Lépes Bálint püspökök, gróf Erdődy Tamás fő­tárnokmester, gróf Thurzó György főétekfogó, Forgách Zsig- mond főpohárnok, Révay Péter és Dóczy András főispánok és Lippay János personalis óvást emelni Erdélynek és a Részek­nek a magyar koronától való elszakítása ellen a maguk és az egész ország nevében. Ünnepélyesen tiltakoztak az ellen, hogy a király az erre vonatkozó megállapodást szentesítse és ünnepélyesen tilták Bocskayt és bűntársait (»Complices«), a magyar korona tartományának, Erdélynek és a többi magyar területeknek, birtokba vételétől !3) Annál nagyobb lehetett fölháborodásuk, mikor megtud­ták, hogy befejezett tény ellen tiltakoztak. Azok közülük a kik különben sem voltak az egész kiegyezéssel kibékülve s Bocskayt egyébként is gyűlölték, most szabad folyást engedtek szenvedel- mes haragjuknak a közvetítő ellen. Illésházy szidalmazásában Forgách püspök járt elől ; vádolta őt, mint a ki Bocskay, »ezen az éltető lehelletet sem érdemlő ember« számára fejedelemséget szerzett s Magyarország nagy részét elszakítá a koronától. És még ez az Illésházy mer dicsekedni, mondja tovább Forgách, azzal, hogy hasznos szolgálatokat tőn a királynak és az ország­nak és élete veszélyeztetésével lecsendesítette a fölkelést és J) Érdekes, hogy a magyar kir. tanácsnak még egy 1608-ból való (datálatlan) véleményes jelentése is bátran kimondja, hogy az Erdély átadá­sát illető föltételek elfogadásával a király olyat cselekedett, a mit »contra ins coronae nequaquam facere potuisset«. 2) A nuncius is tudatja, hogy b. Eck a diplomát «nagy titokban« Íratta alá Rudolffal. A nuncius széljegyzete Forgách egy levelén, Irományok 119. sz. 3) Az ünnepélyes tiltakozás (Bécs 1606 szept. 26.) oklevelét 1. Iro­mányok 118. sz. alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom