Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember

352

A SZEPTEMBERI BÉCSI ALKU

ez két a mizériákat, melyeket azután csak növel a túlságos •engedékenység.«4)

Még egy kis utójáték it kell említenem ennek a szeptember 25-iki declarátiónak. A horvátszlavón rendek két küldöttje ugyanis óvást emelt ellene a fó'iierczeg előtt. Ez ellen az óvás ellen a katholikus Erdődy Péter2) és a protestáns Zrínyi Miklós viszont a maguk nevében tiltakoztak.3) Ez a két főúr király - -párti létére is teljes tudatában volt annak a sok előnynek, a mit a júniusi kiegyezés az alkotmány és önkormányzat terén a már teljesen Ferdinánd főherezeg generálisaitól függő Tótországnak nyújtott s már a júliusi zágrábi gyűlésen sem látta jó szemmel, hogy a rendek, mondhatni, pápásabbak voltak a pápánál és az alkotmányellenesen becsúsztatott 1604 : XXII-dik törvényczikket oly megbicsaklott, egészségtelen hévvel védelmezték s a júniusi kiegyezésben kimondott eltörlését kárhoztatták. Már akkor protestált a két fóűr földiéinek e vakbuzgósága ellen, de a zágrábi gyűlés a protestatiót visszaveté. Most liát, szeptemberben, mikor Mernyavcsicsék a nagy nehezen sikerült megegyezést óvásukkal ismét megzavarták : Zrínyi Miklós is, Erdődy is jónak látta ezen óvás ellen a főherczeghez Intézett egy beadványban tilakozva kijelenteni, hogy ők a maguk vészéről mind azt, a mit Magyarország egvbegyűlt mágnásai és nemesei elhatároztak, a leghatározottabban elfogadják.4) *)

*) A pápai államtitkár leirata mondja ezt 1606 okt. 21. Borgh. I. 926. — Aztán Velencze követe jelentései szept. 25-ről és október 2-ről. (Ered. Bl\)

2) Péter és nem Tamás. Péter időközben Béesbe jött, miután előbb Tdmenté magát, hogy nem mehet föl a bécsi értekezletre. De az is lehet, hogy nem volt Bécsben és helyette két familiárisa, a kiket Béesbe küldött, tiltakozott.

3) Irományok 120. sz. alatt.

4) Nem érdektelen, hogy a főherczegi kanczelláriában a beadott tiltakozó iratot apocryphnak mondották, mert a kor szokása szerint (mint ^valami fölségfolvamodást) szép írással Íratta a két főúr és nem sajátkezűleg írta alá. Az apocryphságot azért fogták rá az iratra, mert a két főúr kir. bizonyítványt kért e tiltakozásról. Hogy a tótországi nemességben egy nagy kisebbség helyeslé Erdődyék eljárását, azt. mutatja a gráczi nuncius egy jelentése 1606 nov. 13-ról : »Di Schiavonia s’intende che quella nobiltà pretenda et ricerchi quei privilegii e vantaggi che sono stati novamente conceduti alla nobiltà d'Ungheria il che se havessc effetto, sarebbe di notabile pregiu- «ìitio . . . alla cattolica religione.« Ered. Borgh. II. 193—194.