Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
296 A KASSAI ORSZÁGGYŰLÉS megilleté, a kiegyezés ellenzőinek is be kellett látniok, hogy okosb, ha erejüket a bécsi czikkek tárgyalásánál ezek becsületes megrostálására használják föl. Mert hiszen a béke barátai sem akarták a júniusi egyességet vakon elfogadni ; a májusi kassai gyűlés határozottan fönntartá több pontban a revízió jogát, de különben is minden ratificatiót az illető szerződés gondos megrostálása előz meg. Itt az ellenzék jót mívelhetett és jót is mívelt, mert szemmel látható a hazafias ellenzék nézeteinek befolyása a gyűlés határozataira. Most már aránylag gyorsan folytak le a gyűlés tárgyalásai. A kiegyezés összes czikkeit egyenként vették végig a rendek. Figyelmüket első sorban négy pont keltette föl. A bennük való megegyezés élénken tanúskodik a politikai nézeteltérések mellett is előállott üdvös harmóniáról. E négy pont egyike a vallásszabadság kérdése volt. Magától Illésházytól tudjuk, hogy a tavaszi kassai gyűlés által adott plenipotentiája erre nem terjedt ki. A rendek mind a mellett megelégedtek volna a júniusi kiegyezés idevágó határozatával, nem firtatták volna, hogy miért nincs a három felekezet név szerint megnevezve a kiegyezés első czikkében és nem tettek volna legkisebb kifogást sem a katholikus vallás sérelmét tiltó záradék ellen ; hiszen az ő kívánságuk is a katholikus vallásnak teljes szabadságára irányúit. Nyugalmukat azonban For- gáchék túlbuzgósága megzavarta : a kanczellár és püspöktársai azt a hibát követték el, hogy leveleikben és élőszóval nyíltan hirdették a záradéknak az ő fölfogásuk szerint való értelmét, hogy t. i. mind az, a mi a katholikus egyház rendelkezéseinek nem felel meg, tiltva van.1) A záradéknak ez a magyarázata természetesen teljesen értéktelenné tette a kassai rendek szemében az egész czikket és így általánossá vált a meggyőződés, hogy ennek a záradéknak nem szabad a czikkben megmaradnia. Ezzel azonban még nem merült ki a főpapok magyarázata miatt fölkeltett bizalmatlanság, mert ezt még két más körülmény isszította. Tudomásunk van ugyanis arról, hogy a pfalzi választó- fejedelemnek, IV. Frigyesnek, egy követe éppen a kassai auguszb »Quicquid contra nonnam et formam Romanae ecclesiae esset., illud nemini concessum est.« L. Irományok 84.
