Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
256 A »BÉCSI BÉKE« A nyilvánosság előtt még csöndesebben viselkedett a kérdéssel szemben Velencze követe. Az a feszült, sót ellenséges viszony, mely most közötte és a nuncius közt fönnállóit, miután a pápa Velenczét a nagy excommunicatio vai sújtá és ellene háborút akart indítani, meggátolta őt abban, hogy a nunciust a magyar kiegyezés elleni izgatásaiban nyíltan támogassa. De kéz alatt a katonapártnál és egyes ministereknél, mint például Corraduz titkos tanácsosnál, mindent elkövetett a kiegyezés ellen ; mert a köztársaságnak érdekében állott a császári kormányt úgy a török, mint a magyar mozgalmak által tovább is lekötve látni, nehogy a béke és kiegyezés létrejöttével kedve támadjon a Róma és Velencze közti viszálynál az előbbi előnyére esetleg fegyverrel beavatkozni.1) Nyílt volt ellenben és lelkes Vercelli püspökének agitácziója a királyi megerősítés ellen. Már június vége felé, mikor még a kigye- zés alá sem volt írva, azt jelenté a püspök Rómába, hogy gyaní- tása szerint az újabb bécsi czikkek sokkal több »istentelenséget« tartalmaznak mint a februáriak és hogy ezért mindent meg fog tenni ellenük.* 2) És mikor meggyőződött az addig csak szállongó hírek valóságáról, első sorban Mátyásnak tőn keserű szemrehányásokat. Bár soha ne kellene látnia e czikkeket, mondá. a melyeket a főherczeg csak úgy fogadhatott el, hogy tanácsosai félrevezették és az eretnekek hamis okoskodása után az állam conserválásának ürügye alatt elhitették vele, hogy szemet kell hánynia az egyházra nézve lealázó föltételek előtt, melyek azonban politikai szempontból is veszedelmes következményekkel fognak járni az osztrák tartományokban. Ezzel a kiegyezéssel, mely különben, szerinte, a királynak sem hagyott üres czíménél egyebet, Isten és az egyházi rend ki vannak zárva Magyarországból és meg van fertőztetve Magyarország királyainak eddig mocsoktalan tisztasága, mint a kik a katholikus vallás védel*) Irományok 49. A katona-párt egyik főemberével, Kolonicscsal, szoros összeköttetésben állott Velencze követe, sőt, a mi több, alkudozásban volt vele 1606 nyarán és őszén, hogy őt, mint jónevű hadvezért a köztársaság szolgálatába fogadja. A prágai nuncius jelentése 1606 nov. 1. (Ered. Borgh. II. 158.) 2) Jelentése jún. 26. Meyernél 792b.
