Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
AZ ÚJ »PARTIUM« ÜGYE. Illésházynak azonban könnyű volt a helyzete ; csak a kassai végzésre kellett rámutatnia, a hol a rendek félre nem érthető módon kijelenték, hogy a fejedelem Erdélyre s a hozzáadandó partiamra vonatkozó kívánságainak teljesítése oly föltételt képez, mely nélkül a kiegyezés megdől. Az alkudozások milyen skáláján át sikerült neki végre az egybefüggő nagy complexumot, tudniillik a partium régi négy megyéjéhez az újabb hármat : Szatmári, Sereget és Ugocsát fejedelmi megbízója számára megszerezni, nem tudjuk ; bizonyos ellenben a ránk maradt följegyzésekből az, hogy ügyesebb alkuszt Bocskay nem találhatott volna. Kassának és Kassa környékének követelése volt kezében a leghatalmasabb ütőkártya. Ha Kassát oda kellene Bocskay számára, persze Abaújjal, adni : akkor csak idő kérdése volna, hogy Zemplénnek déli része is mikor jut az erdélyi fejedelem kezére, a mit aztán az ettől keletre fekvő és a megbővült partiumra támaszkodó Szabolcs, sőt esetleg ling megye követne. Ennek a veszedelemnek az elhárítása végett egyeztek bele Mátyás biztosai. Kassa és Kassa vidéke visszanyerése fejében, nemcsak a három mondott megye, hanem Tokaj, Tarczal és Keresztúr átadásába is. De mielőtt Illésházy, utasítása értelmében, mely Kassa megszerzését nem szabta neki elő, engedett, az északkeleti magyarság teljes megnyugtatására két más föltételt kísérelt még keresztülvinni. Az egyik az volt, hogy se a kerületi főkapitány, se a várkapitány, se az őrség soha ne legyen német Kassán, se a hozzá tartozó végvárakban ; a másik, hogy az egri káptalan ne székelhessen Kassán. Az előbbire könnyen megkaphatta a fő- herczeg beleegyezését, miután e kívánság a kiegyezési föltételek 9-dik és 10-dik czikkében úgyis megoldást talált ; a másik ellen azonban Mátyás határozottan óvást tőn és így meg kellett mindkét félnek azzal a compromissummal elégedni, hogy az egri káptalan részére a jövő országgyűlés fog alkalmas székhelyet kijelölni,1) abba azonban beleegyezett a főherczeg, hogy az egri püspökség tizedeit a tiszántúli megyékben a végházak tartására Bocskay szedethesse.1 2) 21T 1) Irományok 20. és 21. 2) Az alkudozások jellemző részleteit 1. Irományok 10. o), 10. V), 20, . 21. és 27. sz. alatt. — Tarczal és Keresztúr Rákóczy Zsigmondnál és Tököly
