Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember

A KATONAI ÜGYEK.

203

gal követelik, Hogy honosaik ne zárassanak ki ezen véghelyek parancsnokságaiból és tisztségeiből.1)

Ez az utóbbi túlzott állítás azonban alig hathatott Illésházvra, ha még Thurzó is — a ki pedig némely véghelyeknél szívesen beleegyezett német parancsnokok alkalmazásába — tiltakozott ellene.2) Nem mintha nem tudta volna, hogy a horvát-szlavón véghelyek pénzbeli szükségletét nagyrészt a Ferdinánd alatti Belső Ausztria tartományai szolgáltatták, hogy Győr és a gyón vidék véghelyeinek őrségét részben a két Ausztria, a dunáninneni kerület több végházát pedig a cseh korona tartományai fizették.3) De tudta azt is, hogy ezt tisztán a saját maguk érdekében tették, hogy a saját alattvalóik testét födözhessék a magyar paizszsal ; tudta azt is, hogyezsoldfizetések nagy része csak papíron maradt és így a várak őrsége, magyar és idegen, a mennyiben a várhoz tartozó falvak élelmet nem szállíthattak neki, egyaránt fosztogatásból és portyázásból élt, és végre tudta azt is, hogy azoknak a véghelyeknek építése, melylyel az osztrák biztosok dicsekedni jónak látták, nem oly nagy dolog volt, mert azok legtöbbnyire földsánczokból, ezölöpök közé vert földfalból vagy vesszőből font és tapasztott sövényfalakból állottak és ehhez a fát, az igát a munkaerőt a magyar föld népe szállította 4) és vajmi kevés *)

*) Irományok 10. e) és 10. k) alatt.

2) Az osztrák biztosok kissé meg is hátráltak : »vicinitatis inra sünt, felelték, ut confinia mutuis sumptibus interteneantur.« Irományok 10. kJ alatt.

3) Alfr. Loebl, Zur Gesch. cl. Türkenkrieges 1595—1606. Vorgeschichte (Prager Studien stb. VI. füzet) Prag 1899 ; 29—30. 1. — Nagy naivitás Loebltől, mikor Valvasor után azt írja, hogy a kis Krajna 1597-ig nyolczadfél milliót adott hadiköltségekre ki, holott előzőleg idézi Oberleitner alapos doh. gozatát, (Die Finanzgesch. Niederösterre chs stb. Archiv f. Kunde oesterr. Gesch. Bd. XXX.), mely szerint Alsó-Ausztria 1589—1592 közt e czélra 600 000 irtot adott. — A bécsi közös pénzügyminiszteri kárban, Reichsacten F. 18463 őrzött részletes hivatalos kimutatás szerint Belső-Ausztria kivételével a többi osztrák tartományok (tehát beleértve Tirolt, Vorarlberget, Vorderösterreicht és a svábföldi osztrák birtokokat is) 1602-ig összesen

1,580,000 frtot adtak és összesen az egész tiz év alatt csak 13.000 lovast és 13.500 gyalogot — egy esztendőre hát átlag 2650 fegyverest — fizettek a török háború czéljaira.

4) Ezt nem árt erősebben és gyakrabban hangoztatni és ismételve utalni Takáts Sándor kitűnő munkája, Rajzok a török világból, Budapest 1915,