Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember

A KORMÁNYZÓSÁG ÜGYE. 197 házy volt az, a ki a nádornak a kormányzó alá leendő rendelé­séről az egyességbeli czikket megfogalmazta.1) Illésházy ezt természetesen nem tagadta ; hiszen ő nem volt oka annak, ha Kassán a februári egyességet nem fogadták el. Feltűnő azon­ban az, hogy a leghatározottabb ellentétben februári maga­viseletével, a mikor tudniillik Mátyás főherczegnek a magyar kormányzóságra és ennek a kormányzóságnak a királytól való cseles kicsikarására irányuló terveinél a főherczeg jobbkeze volt, most buzgó, sőt makacs védője lön a kassai rendek fölfogásának. Semmi kétség benne, hogy ezzel is fogyatni akarta a gyanút, a mely ellene engedékenysége miatt Bocskay táborában úgyis sűrűn termett. Különösen bánthatta a főherczeget Illésházy szájából a kassai végzés védelmére azt a megokolást hallani, hogy a kassai rendek nem óhajtanak gubernátort tukmálni föl az erre nem hajlandó királyra. ) Kirítt e megokolásból a keserű igazság, melyet nem fátyolozott el az a tény sem, hogy a kormányzói meghatalmazás, persze pia fraussal, szelíd furfanggal és lllés- házy szíves közreműködésével, már márczius óta a főherczeg kezei közt volt! A Mátyás-féle kormányzó, folytatta aztán Illés- házy, nem a magyaroktól függ, hanem a császártól, a ki más országai kormányát is rábízhatja ugyanarra a gubernátorrá s ha aztán megtörténik, hogy a király változtatást teszen, más kormányzót nevez ki, az a magyaroknak nem csupán kárá­val, hanem esetleg az ország gyalázatával is járna. Ezért akar­nak, mondá a fölkelők meghatalmazottja, a magyarok nádort, a ki az övék legyen, a ki a király és a rendek közötti ellentéteket kiegyenlítse és feje legyen az egész kormányzatnak.* 2 3) Hosszas viták után az engedékenység első lépcsőjére Illés- házy lépett le : ám legyen a nádor mellett kormányzó is, de a kormányzó hatáskörét illetőleg a király az országgyűléshez 9 Irományok 10. d) alatt, a nádori czikkről szóló résznél a 2. jegyzet. 2) Irományok 10. i) alatt. 3) »Tam internae, quam externae gubernationis praeses.« Alit kelljen ez alatt érteni, arról a maga helyén szó lesz. — A nádor mellett azt a naiv okot is fölhozta Illésházy, hogy akkor nem kell annyi sok főember a kama­rákban, a bíráskodásban, a honvédelemben ! Igazi középkori, már a XVII. század elején is antiquált fölfogás ! . . . E fölfogás nádorát, azt hiszem, sen­kinek sem fog eszébe jutni a modern miniszterelnökkel összehasonlítani !

Next

/
Oldalképek
Tartalom