Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
EGYÉB EGYHÁZPOLITIKAI ÜGYEK. 193 simítása most is a jövő országgyűlés föladata marad ; de mert ez az ellentét csak a birtokképességre vonatkozik : a jezsuiták fekvő birtok nélkül bennmaradhatnak és működhetnek az országban.1) Az egyházpolitikai vonatkozású czikkek ezzel az ügygyei tulajdonképen befejeztettek, mert a szentszékek visszaéléseinek orvoslása kérdésében csak azt kellett megállapítani, hogy a kassai rendek a februári kiegyezés határozmányaival elvileg egyetértenek ; a mi pedig a tisztségek és hivatalok valláskiilönb- ségnélkül való betöltését2) és azon szokatlan záradékok teljes mellőzését illeti, a melyekkel a kancellária és a kamara az adomány- és zálog-beírólevelekért a donatariust vagy zálogbirtokost a protestánsok elnyomására kényszerítő :3) ezekben a februári egyesség teljesen kielégíté a Bocskay-párti rendeket. 1) Az apró stylaris javításokat a compromissum szövegénél hallgatással mellőzöm. Csak azt kell megemlítenem, hogy a compromissum-czikk második fele eredetileg így hangzott : Sua Maiestas iuribus adhuc suis et publicis constitutionibus inhaeret. A végleges megállapodásnál azonban Illésházy kívánságára az »et publicis constitutionibus« kimaradt. 2) Érdekes azonban, hogy mikor június 19-ikén a két fél meghatalmazottjai a 9-dik czikket szövegezték, a valláskülönbség nélkül való kinevezés véletlenül kimaradt belőle ! De minden nehézség nélkül fölvétetett a végleges szövegbe. L. Irományok 10. m) alatt. 3) Ezen záradékok föltalálását és alkalmazását a közvélemény, mint tudjuk, a jezsuitáknak tulajdonítá (v. ö. Magy. Orsz. Emi. XI. 300. és köv.); de Forgách püspök azt mondá a nunciusnak, hogy a király találmánya. (U. o. 302. lap 2. jegyz.) — Azóta egy oly adat jutott kezeim közé, a melyből az látszik, hogy a záradék a túlbuzgó bécsi udvari kamara találmánya. Ugyanis 16. jún. 20. a nógiádmegyei Losonczy-féle javak dolgában, melyeket Forgách Zsig- mond (még akkor protestáns) 40.000 írtért mixta donatióban kapott, a kiállítandó adománylevélről ezt írja Mátyáshoz a király : Die Clausul wegen der Religion, so die Cammer hineinzusetzen vermaint, hatten Wir darumben auszulassen kein Bedenken gehabt, weil bishero nit in Brauch gewest, dergleichen den Donationalibus zu inserieren.« (Kpü. Gedenkbuch, Ungarn, 1601.) — Világosan látható ebből, hogy nem a király találta ki a záradékot, sőt az mint szokatlan dolog, mint újítás nem is tetszett neki s ha beleegyezett e záradékok alkalmazásába, azt csak a kamarák (esetleg a m. kir. kancellária) tanácsára tette. Mivel a záradék a bécsi udv. kamarától ered, valószínű, hogy a gondolatot hozzá Khlesl adta. (Föntebb 187. lap 2. jegyzet láttuk Dobó végrendelete dolgánál, hogy Khlesl vallási kérdések miatt szeretett ily vagyonjogi s kamarai ügyekbe beleavatkozni.) Magyar Országgyűlési Emlékek. XII. 13
