Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
EGYÉB EGYHÁZPOLITIKAI KÉRDÉSEK. 183 V. FEJEZET. A többi egyházpolitikai kérdések. — A főpapok kizárása a királyi tanácsból és a világi tisztségek viseléséből. — Szuhay és Migazzi püspökök száműzetésének ügye. — A jezsuiták kitiltásának kérdése. —- Védelmük és tanítói működésük. — Némi részben kedvező fordulat a rendre nézve. A júniusi kiegyezésnek legtöbb időt emésztő és legfogósabb kérdése az imént előadott ezikk megszerkesztése volt. Megkönnyebbülten lélegzett fel mind a két fél, mikor a ezikket úgy a hogy sikerült nyélbe sütniök. A kormánynak és a fölkelő magyarságnak a többi egyházpolitikai kérdésekben elfoglalt ellentétes álláspontját már jóval könnyebben és hamarébb hitte a két alkudozó bizottság áthidalhatni. Legfontosabb volt ezek között a püspökök kizárása a magyar királyi tanácsból és világi méltóságok, különösen a főispán- ságok viseléséből. A februári egyességben az a megállapodás történt Mátyás és a fölkelők megbízottai között, hogy a király a megyés vagy olyan nem-megyés püspököt, a ki valami fekvő birtokkal bír, kinevezheti tanácsosává, de különös tekintettel lesz e tanácsosi kinevezésnél nemesi eredetükre ; világi méltóságokat és főispánságokat pedig csak olyan főpapok viselhessenek, a kik oklevéllel, vagy emberemlékezetet meghaladó idők óta való szokással tudják igazolni ebbeli jogukat a legközelebbi országgyűlés előtt. A kassai rendek azonban ezzel nem elégedtek meg ; a tanácsból és az összes világi tisztségekből személyváloga- tás nélkül az összes főpapokat ki akarták zárni, »minthogy — mondották — tiszteknek természete és ordőja is azt kívánja az ő vallásokon valók között, hogy azt igazgassák ; a külső, ország dolgai igazgatásától üresek legyenek, az tanácsban ne üljenek s az jó rendtartásban és ország hasznára való dolgok elővitelében részt ne vehessenek, se akadályt ne tegyenek«.1) Hogy ez ellen a legszélsőbb radicalismusnak nevezhető követelés ellen, mely egy tollvonással egyszerre eltörülte a főpapi karnak az alkotmányban gyökerező, régiségére nézve minden x) Magy. Orszgy. Emi. XI. 815.
