Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
A HÁROM FELEKEZET MEGNEVEZÉSE. 159 is fölhasználnának. Végre figyelmeztette a főherczeget a magyar király koronázási esküjére, mely eskü a királyt a katholikos vallás védelmére és az eretnekség megnemtűrésére kötelezi. Ezen egyházi és politikai szempontokból leszűrődött tanácsa szerint tehát csak azt válaszolhatja a főherczeg a magyaroknak, hogy nincs hatalmában bármi vallást engedélyeznie, és hogy ép ezért ne tegyenek erőszakot lelkiismeretén akkor, a mikor maguknak lelkiismereti szabadságot kérnek, hanem álljanak el erőszakos kívánságuktól és elégedjenek meg azzal az ajánlattal, hogy ha vallás dolgában bárkinek közülük bármi sérelme esnék, ő. a főherczeg, azt orvosolni fogja. Sokkal rövidebb, Khlesl terjengős emlékiratához képest valósággal lapidaris rövidségéi, volt a magyar tanács katholikos tagjainak az a véleménye, a melyet ugyancsak a főherczeg fölhívására és ugyancsak a három hitvallás engedélyezése dolgában június 5-én nyújtottak In*.1) Afféle a Németbirodalom viszonyaiból merített ellenokok, a melyektől Khlesl emlékirata hemzsegett, a magyar tanács vóturnában természetesen nem fordultak elő és hiányozni kellett belőle a török világ és a török- magyar viszonyok tapasztalaton alapuló ismereténél fogva annak a naiv argumentumnak is, mely a kalvinismust a moha- medánsággal vélte összekapcsolhatni. Csak azt az egy ügyes ellenkérdést engedték meg maguknak a magyar katholikos tanácsosok : vájjon hiszi-e Illésházy, hogy például a protestáns szász választófejedelem megengedné a maga alattvalóinak háromféle vallás gyakorlatát ? Az a két alap, a melyekre a kir. tanácsosok a háromféle vallás szabad gyakorlatára czélzó követelés elutasítását visszavezették, a király koronázási esküje és az a körülmény volt, hogy a királynak, ha még úgy akarná is. a legkisebb joga sincsen egy idegen vallás gyakorlatát megengedni és elődeinek, az ország törvényes királyainak, törvényeit törülni. Persze hogy elhibázott fölfogás nyilatkozik meg e vétómban ; mert elfeledi azt, hogy a mit a király engedni fogna, azt maguk a fölkelők is országgyűlési beczikkelyezés útján szándékoztak törvényessé tenni. Véleményük ezen nemleges oldalánál sokkal fontosabb volt *) L. Irományok 6. sz.
