Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
I. Az 1606. évi Szt.-György napjár Pozsonyba hirdetett országgyűlés
6 1606 SZENTGYÖRGYNAPI Felső-Ausztria, Csehország, Morvaország, Szilézia és a két Luzsicza tartománygyűlési rendei Pozsonyba, a magyar ország- gyűlésre meghatalmazottakat küldenek s ezzel előáll az egyetlen lehető és fölötte kívánatos alkalom arra, hogy a főherczeg az együttlevő meghatalmazottakkal — mintha egyetlen diétán volnának együtt, mondja a tudósítás — személyesen érint- kezhessék, velük a közjóról társalkodhassék s őket nrint a német birodalom tagjait — persze már tanácsosai által a sok kellemetlenségre figyelmeztesse, mely azzal jár, hogy a császár folyton halogatja a római király megválasztatását. Ha aztán a cseh és osztrák tartományok meghatalmazottait a főherczeg emberei, köztük a még most kétkulacsos, különben inkább Rudolfhoz húzó b. Liechtenstein Károly, a ki mint Morvaország meghatalmazottja, maga is részt akart a pozsonyi küldetésben venni és ennek az egész tervnek Brenner Siegfried alsóausztriai kamarai elnök mellett egyik kovácsa volt. ekkép a kellő módon előkészítették : következett volna a magyar rendek szerepe. Ezeknek kell vaia kimondaniok azt, a mit Mátyás nem fejezhetett ki világosan, mikor csak a római király megválasztásáról szólt, holott az utódlásra való kijelölést nem csupán a császári trónra, hanem a bátyja uralma alatti összes királyságokra és országokra értette. A magyar országgyűlési rendek föladata lesz vaia arra figyelmeztetni a szomszéd országok meghatalmazottait, hogy az áldott béke alig fog soká tarthatni. ha a császár nem jelöli ki utódját és azt indítványozni, hogy azért közösen a magyarokkal kérjék föl erre az uralkodót. miután mindnyájan meg lehetnek győződve annak a hasznáról. ha Rudolf halála után ugyanazon uralkodó alatt együtt maradhatnának már csak a török elleni védelem szempontjából is.1) Akármily vérmes reményeket táplált is Mátyás és környezete arra nézve, hogy a szerintök szerfölött nagy engedékenységet mutató és rendkívüli engedményeket nyújtó februári kiegyezés a magyarság osztatlan tetszésével fog a szentgyörgy- napi országgyűlésen találkozni, ezen az alapon aligha hihette J) Liechtenstein bizalmas beszélgetése a prágai nunciussal. Lásd Irományok 24. sz.
