Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
A TÁRGYALÁSOK MEGKEZDŐDNEK. 119 nyomása talán épen akkora, ha nem nagyobb szerepet játszott mindvégig.1) Ennek az utóbbinak tulajdonítható egy feltűnő jelenség a melylyel a tárgyalások folyamán nem egyszer fogunk találkozni. Daczára ugyanis annak, hogy ezeket az újabb tárgyalásokat azért kellett megkezdeni mert a kassai országgyűlés a februári kiegyezést elvetette, a benne adott »engedményeket« keveselte : ezen újabb tárgyalások folyamán a bécsi kormány- férfiak mégis minduntalan még kevesebb értékű concessiókkal kezdették az egyes pontok fölötti alkudozásokat. Valóságos »diminuendo licitálást« kezdettek meg s a kellemetlen benyomástól a melyet ez a, ha szabad mondanom, czigánvkodás okoz, alig tud a kutató megszabadulni. Része lehetett egyébként e jelenségben a nemzetközi alkudozások terén a XVI. és XVII. század fordulóján még nem eléggé kicsiszolódott formalismusnek is. E mellett szól az, hogy azok, a kik osztrák részről az alkudozások folytatásával megbizattak. társalclalmi és hivatali állásuk előkelőségénél, addig szerzett routinejoknál fogva és a politikai helyzet teljes ismeretében, a kiegyezést lehetőleg elérni, megkötni óhatjották és így a viszonylagos jóakarat bizonyos mértékét mégis csak alkalmazniuk kellett a magyarság követeléseivel szemben. Közöttük a legtekintélyesebb volt a tiroli eredetű gróf Trautson (Sixtus Pál), 60 év körül járó férfin. Tirolban és különösen Alsó-Ausztriában terjedelmes birtokok ura, I. Ferdinand főmarfealljá iák és II. Miksa főudvarmesterének, az öreg .Jáno • grófnak, komoly és okos fia. Pál úr már fiatal korában elnyerte a titko . tanácsosi méltóságot, később a németbirodaírni Reiehshofratnak volt elnöke, majd császári főmarsall lön, de Rudolfnak 1600-ban kegyét vesztette azért az alaptalan gyanújáért, hogy ahhoz a párthoz tartozik, a mely Rudolfot a trónról való lemondásra szereit0 volna bírni. így került a főúr Mátyás udvarához, a hol örökösen a császár gyanújának nyomása alatt, de tekintélyben meg nem csökkenve élt. IlléMiázy és Bocskay őt miit méltányosan gondolkodni tudó férfiút ismerték. Jó katholikussága mellett elég belátása volt ahhoz, hogy a 1) Jellemző e tekintetben Mátyás jelentése Rudolfhoz 1606. jón. í (Fogaim. B. U.)
