Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

I. Az 1606. évi Szt.-György napjár Pozsonyba hirdetett országgyűlés

AZ 1606. ÉVI SZENT-GYÖRGY NAPJÁRA POZSONYBA HIRDETETT ORSZÁGGYŰLÉS.

I.

(A pozsonyi országgyűlés föladatai a kiegyezés dolgában. Mátyás főhercseg nagy tervei ezzel az országgyűléssel : a megbékélt magyar rendek segélyével érni el római királyságát. Vérmes reményeit lehűti a magyar főpapság egyházpolitikai actiója. Küld- jön-e a római szentszék külön apostoli követet erre az országgyűlésre ? Mátyás és Rudolf álláspontja. A prágai és a gráczi nun- tiusok nézete. A pápa döntése.)

Az 1606. februári kiegyezés a következő Szent György napjára általános országgyűlés egybehívását rendelte el s nagy föladatokat szabott e gyűlés elé. Ott fogják majd elhatározni, hogy betöltsék-e a régóta betöltetlen nádori tisztet, mely a legtöbb) magyar nemes szemében az alkotmány egyik főbiztosítéka volt, vagy megelégedjenek-e Mátyás főherczeg kormányzóságával? Ott fogják kijelölni azokat a férfiakat, a kiket a királyi kormány alá visszakerülő területek és várak főtisztviselőivé nevez ki a korona ; ez az országgyűlés volt hivatva annak a bonyolódott kérdésnek megoldására, hogy a forradalmi kormány alatt az ország és a fölkelés költségei födözése végett elkobzott s aztán eladományozott vagy zálogba vetett egyházi és magánbirtokok mi úton és módon juthassanak vissza l égi és jogos birtokosaik kezére ; erre az országgyűlésre várt oly régebbi sérelmes kormányintézkedések orvoslása, a melyek nem csupán egyes elterjedt családok, hanem egész vidékek és városok lakosainak lelkét tárták érthető izgalomban. Ezeken a nagyobb jelentőségű s még egy tuczat apróbb kérdéseken kívül két nagy törvényhozási föladatot is erre a

l*