Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

1605. NOVEMBER — DECZ EMBERBEN. 393 Akár a főherczeg országgyűlési (mint láttuk, kétes értékű) meghatalmazására való hivatkozás, akár más erősehl) körülmények valának döntők a fejedelem előtt, a főherczeg hitlevelét nem találta sem ő, sem tanácsa kielégítő biztosítéknak. s azért Illésliázy, midőn október végén és november elején Forgács Zsigmonddal Korponán tárgyalt, Bocskay megbízásából a garancia ügyében positiv javaslatokkal állott elő. Forgácsnak átadott (s előttünk más egyéb tartalmában már ismerős) emlékiratában

x) azt az elégedhetetlennek mondott követelést támasztá, hogy a kiegyezés megtartásáért a szomszéd országok álljanak jót. Ez a kívánság első pillanatra — a mint érthető — visszatetszéssel találkozott mind a királyi, mind a főlierczegi udvarban. Azt kérdezték itt is, ott is, mi közük van idegen hatalmaknak, vagy bár a király jogara alatti, de más országoknak a magyar király és magyar alattvalói közötti kiegyezéshez ?

2) De végre is propter bonum pacis beleegyezését adta Mátyás ahhoz, hogy a kiegyezésért az uralkodó örökös tartományai kezességet vállaljanak;

3) azonban, ügy látszik, csak azon esetre, ha a garanczia e neme nélkül a rendekkel a megegyezés épenséggel nem jöhetne létre. Forgács Zsigmondnak szóbeli utasítása azért oda szólt, hogy a legvégsőig takarékoskodjék ez irányban minden ígérettel. Ennek az utasításnak kell tulajdonítanunk azt, hogy a főlierczegi biztos Korponán garanczia gyanánt előbb csak a Bocskay és Mátyás közti kölcsönös hitlevelek kicserélését emlegette, melyek után a korona biztosító-levelet adna a magyaroknak s esetleg mind a két részről kezesek jelöltetnének ki.

4) A hitlevelek kicserélését, mint magától értődő dolgot a rendek el is fogadták, garancziának azonban nem ismerték el. Külön válaszban, a kiegyezési föltételek legelső tárgyalása alkalmával azt pendítek meg, hogy a hitleveleken kirűl ') Irományok III. sz. a. 2) Megjegyzés a ül. sz. Irományhoz és Himelreich véleménye. írom. VI. sz. a. 3) Irományok V. sz. *•) Irományok XV. sz.