Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

I. A MEGHIUSULT POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. JANUÁRJÁBAN

•24 A MEGHIÚSULT POZSONYT ORSZÁGGYŰLÉS. gati megyékbe küldeni, a ki föntartsa a király tekintélyét a Korpona megadása után megrémült éjszaknyugati megyékben.

1) Mindamellett kis számmal ugyan, de mégis lassankint gyűlni kezdtek az ország rendei kevéssel a kitűzött terminus után Pozsonyban, hűségöket a király iránt megmutatandók. A helytartó és különösen Lippay személynök, — a kiket Mátyás a rendek gyülekezéséről való jelentésekkel megbízott

2) — január 10-ikén már jelentheté a főherczegnek, hogy Pozsony, Nyitra, Bars, Trencsén és Mosony megyék, az esztergomi, a pozsonyi, az egri káptalan, Sopron, Pozsony, N.-Szombat, Szakolcza, Trencsén sz. k. városok, Sz.-György és Modor városok, aztán a távol maradt Erdődy Tamás és Pálffy István (Aranyossy Pál), az özvegy Pálffy Miklósné (Csúthy Gáspár) és Balassa Menyhértné (Petron János) követei, továbbá BAijf Mihály kir. hivatalos, Amadé Mihály propalatinusi vicegerens, Keresztúry András, személynöki protonotarius és Szombathelyi György kir. táblai ülnök már Pozsonyban v

annak.

8) A hónap folyamán az elősorolt rendekhez csatlakoztak még Erdődy Tamás tárnokmester, Istvánfty Miklós, a nádori tiszt birói helytartója s Thurzó Miklós és Kristóf a főurak közül, Pókay Benedek, mint a távollévő bán követe, a, győri és a szepesi káptalan s a jezsuiták turóczi prépostságának, a 7 bányavárosnak és Bazinnak követei, aztán Somogyi István a kir. ügyek igazgatója, Vizkelethy Tamás, alországi biró, Szerdahelyi Mihály, országbírói protonotarius. Bossányi János és Ujfalussy János táblai ülnökök.

4) Az első, a mit a Pozsonyban már megjelent rendek még január hó közepe előtt, a főherczeg lejövetelére s az 0 Irományok XXI. sz. -') Irományok XX. sz. ;

i) Irományok XXII. és részben XXIX. sz. — Mily zavaros fejetlenség uralkodott: mutatja Lippaynak az a tudósítása, hogy a szokás ellenére lakásokról a követek et<-. számára senki sem gondoskodék. S mivel — úgymond Lippay — ez a főajtónállómester tiszte lett volna (a ki, mint föntebb írám, már nem élt), hát a helytartó e gondot nem akarja magára venni a főherczeg különös parancsa nélkül. J) Irományok XXIX. sz.