Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

V. A KASSAI ORSZÁGGYŰLÉS 1606. ÁPRIL ÉS MÁJUS HAVÁBAN.

1606. ÁPRILIS KS MÁJUS HAVÁBAN, 733 osztálypörökét kivévén a rendkívüli eljárás alól. Ellenben az árvák dolgában ritka humanitással föntartá a korponai határozatot, midőn újra kimondá, hogy — néhány visszaélés miatt — az árváknak a politikai zavarok alatt- sem szabad károsodniok, hogy az árvák ügye rendkívüli ügy s az is marad, az árvapörök a megyék előtt rendkívüli székeken intézendők el, a honnan a fejedelem elé kell appellálni, a hol aztán az itéletlevél tüstént kiállítandó s végrehajtás végett a megyéhez küldendő.

1) Közjogi természetűek voltak a kassai gyűlés végzései közül azok. melyek a hajdúk nemesítésével s Rhédey Ferencz mágnási rangja beczikkelyezésével foglalkoztak;

3) továbbá az a két czikk, mely tekintettel a kiegyezést illető végzések XVI. czikkelyére, addig, míg a kiegyezés király és nemzet között létre nem jő s az egybehívandó általános országgyűlés végérvényesen nem intézkedik, Bocskay összes adományait, jószágbeirásait, valamint lllésházy azon inscriptióit, melyekkel némely érdemesb hajdútisztet »Alsó-Magyarországon« (azaz az akkori beosztás szerint a bányavárosoktól nyugatra eső területen) mint Alsó-Magyarország »gubernatora«, fizetés helyett kielégített, mind érvényben hagyta.

8) Közigazgatási természetű volt aztán több intézkedés a végzések közt. így a gyöngyösi és nagyszombati protestánsok ügye, a kiknek elvett templomaikat a gyűlés visszaJ) Irományok VIII. szám, XIV. szám (9. és 10. czikk). V. ö. még a Napló (Irományok XVII. szám) följegyzéseivel május 1., 3. és 5. alatt. 2) Irományok XIV. sz. (14. és 15. czikk). Mindkettőről föntebb a 619—20. (V. Fej.) és 690. (IX. Fej.) lapokon volt szó. 3) Irományok XIV. sz. (16. és 17. czikk). Persze, hogy furcsa a rendek indokolása a 16. czikkhez : »Minthogy immár conclusum és onnat félj ül (értsd Bécsből) is impetrálni akarjuk, hogy minden inscriptiók, obligatiók és impignoratiók helyen és erejekben maradjanak.« Furcsa, mert épenséggel nem felel meg a kiegyezésről alkotott czikkek XlV-dikének, a melyre vonatkozik. V. ö. a föntebb 690—91. lapokon (IX. Fej.) mondottakkal.