Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

V. A KASSAI ORSZÁGGYŰLÉS 1606. ÁPRIL ÉS MÁJUS HAVÁBAN.

1606. április és május havában. 7 2 3 ellenség, ez az ország lesz a ti anyátok is, ebből lészen életetek és táplálástok.« ') A mennyire megfogadták a jó hajdú vitézek azt az intelmet, hogy a némethez ne álljanak s a magyarság ügye mellett híven kitartsanak, annyira süket fülre vették azt. a mely »istenes életre« hívta föl őket. ». . . Az egész országot — panaszkodik maga a fejedelem Rákóczy Lajoshoz irt s már idézett levelében 1606. jan. 10-én — nemcsak földúlták, kóborlották, hanem ugyan úgy megrablották, hogy semmi török, tatár ellenség inkább meg nem rabolhatta volna. Csak ökörnél, jó maga irja Szilassy János (egyik főkapitányuk), hogy 3000-nél többet hoztanak el (az északnyugati megyékből Kassa felé vonultukban), ezenkiviil egyébféle marhát, mindent, valahol mit kaphattak, iszonyúságokat cseleködtenek, semmi pogány szörnyebbet nem cseleködhetött volna.« Ennek következménye az a gyűlölet, mely a rendek nagy részét a hajdúság ellen eltölté s ebből magyarázható meg az a gyűlöletes hang, mely a számukra alkotott hadi szabályzatok bevezetésében szinte sértő. E szabályzatok a fejedelem és a rendek közös egyetértésével a kassai gyűlésen ápr. 29-én lőnek bemutatva s máj. 11-én szentesítve.

2) Szigorú büntetésekkel sújtják a kihágások minden nemét s szigorú fegyelmet igyekeznek meghonosítani a nagyon is nagy szabadsághoz szokott fegyveres nép között. A ki kapitányát vagy hadnagyát szidalmazza, annak ugyan csak bot a büntetése; de a ki ellene kardot húz, az a bocsánat minden reménye nélkül halállal lakol. Ez a büntetése annak is, a ki mágnásnak, nemesnek, papnak vagy >) L. Irományok, Pótlék. E szép irathoz — mely Barabás Samu barátom szives közlése — oly időben jutottam, midőn már a szerencsi gyűlés története és irományai ki voltak szedve. Már ezért is jónak véltem itt e helyen, utólag, néhány sorban foglalkozni vele. 9) Irományok TX. sz. s Napló (Irományok XVII. sz.) május 11. alatt. A Csery közölte többször idéztem Napló azt mondja, hogy a hadi szabályzatok magyar nyelven szerkesztettek ; egy ily magyar nyelvű példány hibás és hiányos lenyomata a Hadt. Közi. 1890. évf. 115. lapján. (V. ö. a IX. sz. Irományhoz tett jegyzetemmel.) 45*