Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
V. A KASSAI ORSZÁGGYŰLÉS 1606. ÁPRIL ÉS MÁJUS HAVÁBAN.
Í606. ÁPRILIS ÉS MÁJUS HAVÁBAN, 607 csak azért, mert eddigelé nem csatlakozhattak hozzánk, kárt valljanak.« *) A nemzetnek épen az volt a szerecséje, hogy 1606 közepétől kezdve az 1608-diki koronázó országgyűlés nagy alkotásáig e mérsékeltebb s méltányos fölfogást! csoport nézetei a legtöbb kérdésben nyomot hagytak, sőt érvényre jutottak. Kezdődő befolyását e pártcsoportnak, melynek élén Illésházy állott s melyhez a többek közt Wizkelethy Tamás, Ostrossith András, Apponyi Pál, Mágocsy Ferencz, Dersífy Ferencz és Mladossewith Horváth Péter tartoztak, mutatja az a körülmény, hogy a kassai gyűlés tárgyalásai folyamán a megyék nemessége Bocskayhoz bizottságot menesztett s ennek szónoka férfias beszédben fejtegeté a fejedelem előtt, hogy a mint a megyék szívvel-lélekkel csatlakoztak hozzá szabadságuk és hitük védelme czéljából, addig míg a király organumai ezekben őket szorongatták, épen oly szívvel-lélekkel kivánják a kiegyezést most, mikor uruk-királyuk békejobbot nyújt feléjük. 2) — Ugyancsak e párt befolyásának számlájára irandó továbbá az, hogy a kiegyezés összes hívei személyes sérelmeik és életbevágó egyéni érdekeik hátratolásával a kiegyezési pontok tárgyalását vették elő, mikor a magán-panaszok és kérvények tárgyalása volt volna május 6-dikán a napirenden. 3) S mikor végre mélyreható, lelkiismeretes viták és eszmecserék után a nagy kiegyezési párt 0 »Quod Bocskay petit, ut bona quae ipse aliis contulit et etiam sui capitanei, penes eos maneant : ignoscat nobis dominus Bocskay, nos etiam simul cum Sua M t e [buic] non consentimus; quia juxta constitutiones Serencsianas omnibus sub poena notae infidelitatis usque ad festum pentecostes debuissent restitui et ex antiquis libertatibus regni tales donationes, quae ante legitimam electionem fiunt, nullae sunt. Quare nos penes hanc et alias libertates nostras accinximus gladiis et ideo non possumus ad haec accedere et nostris fratribus, qui adhuc nobiscum non sentiunt, nolumus damnum inferre . . .« U. o. a 14. czikk. a) Lassota Erich tudósítása Mátyáshoz május 12. L. Irományok XV. szám. 8) L. Irományok XVII. sz. május 6. alatt.
