Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

V. A KASSAI ORSZÁGGYŰLÉS 1606. ÁPRIL ÉS MÁJUS HAVÁBAN.

1606. ÁPRILIS ÉS MÁ.TUS HAVÁBAN. 601 országi békebarát panaszosan említi a tűrhetetlen igát, melyet a rémuralom, — sokkal roszabb, úgymond, a Belgiojosok uralmánál, — Kassán az emberek lelkére rakott. »Tele mindenki gyanakodással és gyanúsítással, úgy annyira, hogy az emberek már egymáshoz látogatóba menni is rettegnek s a szomszédos megyék alig mernek egymás közt az országgyűlések előtt, mint ennekelőtte szokásban vala, közös értekezletet tartani.« Ezt tudva, érthetjük csak Illésházyt, mikor a gyűlés után Kassáról való távoztával azt irja, hogy a purgatoriumból szabadult ki.

2) S ha nem liiszszük is el, de mint a helyzetre jellemzőt, fölemlíthetjük azt a kósza hírt, hogy a fejedelem az immár tűrhetetlenné vált állapotoknak végét vetendő, egy pillanatra államcsinyt forgatott elméjében s meg akarta volna Öletni a hajdúságnak Kassán bujtogató kapitányait és szószólóit, — a rémuralom szítóit és vezetőit, — ha a tervébe beleavatott rendek a gyökeres kúrába beleegyeznek vala

3) .... V. FEJEZET. A kiegyezés párthívei. Különféle árnyalatok. A két főcsoport: Bocskaysták és Illésházysták. Jellemzésük. A conservativok növekvő befolyása. A kiegyezés barátainak aggodalma. A két első összeméi'kőzés az ellenzékkel : Illésházy bizalmi ügyében és a hajdúkapitányok országgyűlési szavazatjoga tárgyában. Biztató jel, hogy a kiegyezés hívei győznek. Érdemleges tárgyalások a kiegyezés ügyében. A tevékeny és kíméletlen ellenzéki elemek e zsarnoksága alatt, kardcsörtető zajos tüntetéseik lármája között, a melyben a békésb elemek működése teljesen elveszett, nem 0 Erről Lassota Erich értesíti Mátyás főherczeget ápril 23. L. Irományok IIT. sz. -') »Ego hodierna die Cassoviá ex purgatorio movi et discessi« — irja I. nejéhez május 16. Egyk. ford. a bécsi udv. kam. ltárban. 3) ». . . Quod etiam hajdonum duces in conventu dominus Bocskay vita privare voluerit; sed regnum id ipsum fieri non permisit« — irja Pálffy Kata Thurzó Györgyhez május 11-én. — Egyk. ford. u. o.