Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

V. A KASSAI ORSZÁGGYŰLÉS 1606. ÁPRIL ÉS MÁJUS HAVÁBAN.

1606. ÁPRILIS ÉS MÁJUS HAVÁIiAN, 585 jövő általános, rendes országgyűlésen, a hol a dunántúli megyék, a királypárti főurak és a főpapság is jelen fognak lenni, könnyen érvényre juthat. Az ország ilyen gondolkozású lakosai képviselőinek kisded csoportjánál tekintélyesebbre rúgott az országgyűlés azon tagjainak száma, a kik, küldőik megbízásából, már politikai okokból tartoztak a túlzók pártjához. Ezek FelsőMagyarország keleti megyéiből toborzódtak össze s hozzájok, épen úgy mint a korponai gyűlésen, az erdélyiek és Kassa város követei csatlakoztak.

1) Érdekes jelenség azonban az, hogy a túlzó megyék legtúlzóbb elemei sem bírtak akár az erdélyieken, akár Kassa követein túltenni. A Thurzó Györgyhöz érkezett hirek szerint az egész gyűlés folyamában Erdély küldöttei voltak a leghajthatatlanabbak s Illésházy is panaszosan említi a gyűlés végén, hogy különösen az erdélyiek a legszívósb ellenzői a kiegyezésnek.

2) Természetes oka ennek abban keresendő, hogy az erdélyiek a februári egyességnek Erdélyt illető pontjaival épen úgy nem voltak megelégedve, mint a fejedelem; a nélkül, hogy őket érzelmeik hangos nyilvánításában bármi tekintet korlátozta volna, mint korlátolá állása, fejedelmi tiszte Bocskayt. A mi pedig Kassát illeti, itt — szintén figyelemreméltó — maga a városi nép ment elől a jóakaró, de kissé lármás hazafiságban. Semmi sem mutatja jobban az erősen magyar jellegűvé vált város hangulatát, mint az, hogy a végleges (a júniusi) bécsi béke megkötése után is, mely a februáriusinál sokkalta kedvezőbb föltételeket szabott, a béke vagy kiegyezés végrehajtása közben is megtartá ellenzéki érzelmeit: nemcsak megtagadta a királyi biztosoktól az engedelmességet, hanem irtózatos 3) Thurzó imént említett levele, aztán Irományok II. sz. ; a velenczei követ máj. 7. id. h. és Irományok XVII. sz. máj. 6. alatt; végre Kévav Márton Thurzó Györgyhöz máj. 12. (bécsi udv. kam. levéltár). 2) Révay most eml. levele ; továbbá Pálffy Kata Thurzó Györgyhöz •. »Transsylvani prae ceteris maximé inflexibiles extiterint.« Máj. 17. U. o. (Egyk. fordítás.)