Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
1 605. NOVEMBER— DECZEMBERBEN. 373 a király állítsa vissza. Mind a két dolog ugyanoly semmitmondó általános óhajként került minden közelebbi indokolás nélkül a deczember harmadik megállapodások közé, mint a hogy az első tárgyalásnál végeztek velük. Sőt a cancettáriát illető óhajtás, teljesen ismeretlen és érthetetlen okból, még megpuhulva, még színtelenebből. 1) Szinte csoda, hogy e (persze később, Rudolf lemondása után s Mátyás megválasztása alkalmával sokkal nagyobb erővel hangoztatott) kívánság az 1608-diki törvényekben méltánylásra talált. — Megpendítének azonban a XV-dik föltétel harmadik tárgyalásánál a négy ismertetett óhajon kivül még egy ötödiket is a korponai rendek; egy roppant fontosat, mely a magyarságnak, a magyar elemnek a városokhoz való viszonyára vonatkozott. Most közel 300 esztendő után, mikor még nemzetiségi vidékeinken is a »gentryn« kivűl legerősb őrei a magyar állameszmének teljesen megmagyarosodott vagy túlnyomóan magyar érzelmű városaink — magyar szigetek idegen fajok tengerében — most furcsának, alig hihetőnek tűnik föl előttünk, hogy a XYI-dik századnak, a magyar nemzeti érzés föllendülése századának végén szabad kir. és egyéb kiváltságos városaink legtöbbjéből a magyar a szó legteljesebb értelmében ki volt zárva, politikai jogot nem gyakorolhatott, birói stb. tisztet nem viselhetett, a tanácsnak tagja nem lehetett, házat nem szerezhetett. Majdnem pária volt a saját hazájában. »Mely dolog gyalázatos a magyar nemzetnek és nem méltó, hogy hazájából kirekesztessék« — mondának e valóban szégyenletes állapotnak tudatára ébredő rendek a korponai országgyűlésen. 8) Es fölhozták, mint legkiáltóbb példát, Pozsony városát, a koronázó várost, az ország tényleges fővárosát, a kamara és az országgyűlések székhelyét, a melyben hát ezek sze1) Katona nem egészen helyes magyar szövegében pedig még neve sem fordul elő a cancelláriának. Ennek az az oka, hogy az erre vonatkozó rövid és színtelen mondat kimaradt Katona szövegéből, mint azt az Irományok XXIY. sz. a. közölt teljesebb latin hivatalos fordításánál az illető jegyzetben megjegyzem. 2) Katona 28, 447.
