Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
33 fi 374 A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS. szegődött most Sárosmegyéé az egri püspök vicariusa ellen, a ki a megye területén »quartát« (vagyis a tized negyedét) szedetett, 1) melyet ott emberemlékezet óta senki nem szedett — s ép ily jogtalan quarta-szedések miatt emeltek panaszt a november 29-diki ülésen a szab. kir. városok is. 2) A szent székek már most — így hangzott a panasz — a püspökök és vicariusok kívánságainak ellenszegülőket megidézik, elmarasztalják és kiátkozzák, noha az 1495: 37. t.-cz. a vitás tizedügyekei határozottan a megyei törvényszék elé utalja s az interdictumokat a megyei törvényszék által el nem marasztalt alperes ellen határozottan megtiltja. Mindez azonban nem elég — mondák a panaszos rendek. A főpapok és vicariusaik az ország világos törvényei, az 1498: 66^ és az 1507: 26. t.-cz. ellenére a kegyurak nyakára (a kik persze protestáns papokat tartának vagy óhajtának) nekik nem tetsző (katholikus) plébánosokat tolnak föl s ha a kegyúr az ilyet el nem fogadja, a sz. székek legott készek az idézéssel, az elmarasztalással s kiközösítéssel. 3) A szenvedélyes viták eredménye nov. 29-dikén az a határozat lőn, hogy a szent székeket mégis csak el kell törölni s bizonyára nagy erőlködésébe került a kiegyezési mű barátainak a deczember 1-i, harmadik tárgyalás alkalmával 4) odavinni a rendeket, hogy legelső határozatukhoz visszatérjenek, a sz. székek eltörlése kívánásától elálljanak s elégedjenek meg azzal a föltétellel, hogy mind ezeket az ügyeket, beleértve a kegyurak jogait is, a fölség a vita folyamán idézett országos törvények értelmében majd a jövő országgyűlésen a rendekkel egyetértve fogja elintézni. Hogy azonban a J) Quarták szedéséről az 1498 : 50. tcz. szól. 2) Igen valószínű, hogy a quarták jövedelmét protestáns papjaik tartására óhajták fordítani (s fordították is) úgy a kir. városok, mint Hárosmegye, a szerencsi végzések értelmében. a) Tudni kell, hogy a prot. felekezetnek superintendenseket csak az 1608-diki törvények (kor. el. 1. tcz.) rendeltek s hogy a megyés püspökök még mindig a maguk jurisdictiója alá tartozóknak tekinték a dioecesisiik területén levő bár még oly eretnek lelkészeket. *) Azért kellett e dolognak ekkor történnie (bár a Napló nem említi), mert különben nem került volna ilyen alakban az Irományok XXIV. sz. 7. pontjába, a milyenben ott olvasható.
