Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

33 fi A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS. bizony nem nagy épülésére) azt a nézetet vállá, bogy a kamara-elnök-püspökök jó püspökök solia nem valának.

1) A vallásszabadságot sértő s egyébként is szokásellenes, adomány-levélbeli záradékok törlését illetőleg Forgács visszanyúlt augusztusi küldetésekor nyert utasításához s abbeli biztos reményének adott a rendek előtt kifejezést, hogy e kívánságnál a korona nem fog nehézségeket támasztani s így ezen fontos föltételnél nem remélt gyorsasággal sikerült Korpona rendeit megnyugtatnia.

2) Az indigenák ügyében arra kérte Forgács a rendeket, hogy azok, ha alkalmasak, a rájuk bízott hivatalban most megmaradhassanak, tekintet nélkül arra, vájjon egészen új indigenák-e, vagy pedig már harmadíziglen azok; a jövőre azonban a »régi szokás« megtartását ígérte. A rendek azt megnyugvással vévén tudomásul, a »régi szokást« — minden félremagyarázásnak útját előre bevágandók — úgy értelmezték, hogy ez csupán csak született magyarok alkalmazását jelentheti.

3) A magyar katonaságnak a végvárakban való kizárólagos alkalmazásáról oda nyilatkozott második feleletében Forgács, hogy »liite szerint« e kívánságra a fÖlség tekintettel fog lenni; noha mint föntebb e pont első tárgyalásánál láttuk,

4) Forgács e »hitének« a legcsekélyebb alapja nem volt; sőt tudnia kellett, hogy e kívánságba bizony sem Rudolf, sem Mátyás, sem az örökös tartományok rendjei — már a mennyiben az ők fizették várőrségeket illeté — 2) Azt mondja a nuncius Forgács Ferencz nyitrai püspöknek egy hosszú, benyújtott memorandumára e pontot illetőleg: »Non ho detto cosa alcuna a questo articulo; perché solamente Ferdinando instituí la camera e fece presidente un vescovo e in atto practico si vedeva che tal vescovo mai era buon vescovo.« (Borghese-ltár.) 2) Tekintettel arra az ellenállásra, a melyet a főpapok e kívánság ellen kifejtének, kétszeresen érzi a kutató azon jelentések hiányát, melyeket Forgács Zsigmond a főherczegnek Korponáról beküldött s azon egyes utasításokét és leiratokét, a melyeket Forgácsnak a főherczegtől kapnia kellett jelentéseire. 8) A harmadizen való indigenák az igaz magyarokkal egyenlő értéküeknek vétetvén. *) Lásd a 321. lapot.