Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
1605. NOVEM11F.U DEÍ'ZEMLLETUSEM. 355 semmi, értéktelen tanácsot; de Hoffmann megnevezé nekik a két leghatalmasabb kormányférfiút: Unverzagtot és gr. Fürstenberget, a titkos tanács akkori elnökét. Ez utóbbihoz el is mentek, só't fölkeresték b. Hornstein titkos tanácsost is, a nélkül, hogy ügyükön akármelyik a legkisebbet is lendítette volna. Burghausen kam. tanácsos, a kinél szintén tisztelegtek, Barvitius nagy befolyásáról beszélt nekik s azért csakugyan elvándoroltak ehhez is. A jó úr, a titkos tanács referendarius titkára, a császár füle, méltósággal és leereszkedéssel hallgatta meg a küldöttséget s aztán a 40 aranyból álló baksis kegyes átvétele után azt vélte, hogy a dologban bizony — Corraduzzi tehet a legtöbbet. Ehez már nem volt kedvük másodszor is hiába elfáradni s miután így Tolnát-Baranyát bejárták volt, Himmelreich magyar titkárhoz fordúltak, a ki igen megörült a nekie fölajánlott s szívesen el is fogadott 40 aranynak — mely a prágai udvarnál, úgy látszik, a kenési egységet képezé — értük azonban nemcsak ekkor nem tőn semmit, hanem még később, 1604 végén is, határozottan állást foglalt ellenük, ágostai hitük szabad gyakorlatát hevesen ellenezvén az erre, Básta közbenjárása után, már hajlandónak mutatkozó titkos tanács előtt. 1) Tőle elmentek Poltius Jánoshoz, az ügyes és csakugyan befolyásos prágai udv. kamarai előadó-titkárhoz; 2) eredmény nélkül jártak Altensteig kamarai titkár és csász. tanácsosnál, a magyar országgyűlési ügyek alapos ismerőjénél ; fölkeresték kétségbeesésükben még a császár heroldját is (a ki abban az időben is bizonyára valami udv. Kammerdiener volt), sőt mintha nem is koronás uroknak, hanem a szász választó-fejedelemnek voltak volna alattvalói, ennek az ágensénél is tiszteletüket tették s pártfogásért esedeztek. Mindhiába! Tizennyolcz hétig tapodták a már akkor is kikövezett Prága kövezetét, megírtak és beadtak néhány tuczat folyamodást eredmény nélkül; míg végre a 18. hét betölte után megszánta őket a »jó« Corraduzzi s azt mondá nekik, hogy okosabb dolog lesz a pénzt nem költeni hiába, *) Szerencsi gyűlés bevezetése, föntebb a 123—124. lapokon. '-) Össze nem tévesztendő Porsius Hemák bécsi udv. kam. titkárral. 23*