Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

2 A KOBPOTÍAL ORSZÁGGYŰLÉS. helyes középiitat választák Korpona rendei. Határozatukban a birtokjogi kérdés méltányos megoldását, vagyis a régi, jogos tulajdonosok jogainak épségben tartása mellett Bocskay adományosainak kárpótlását, valamint a kérdés másik részét, Bocskay nemesítéseinek ügyét — melyről Forgács meg sem emlékezett — a kiegyezés után egybehívandó rendes és általános országgyűlés bölcseségére bízták.

1) Ezen tizennegyedik föltétel letárgyalásával ki volt merítve Bocskay föltételeinek ama sorozata, a melyben, mint a nemzet mandátariusa a nemzetnek a koronával való kiegyezését bizonyos pongyolábban vagy pontosabban fogalmazott, de szorosan meghatározott követelések teljesítésétől tette függővé. E tizennégy czikkben foglalt követelésekhez járult a tizenötödik czikkben — melynek tartalmára a követelés, a föltétel nevet már nem alkalmazhatjuk — egy szemrehányással vegyes óhajtás vagy kérés. Még sok dolognál volna orvoslásra és javításra szükség — monda Bocskay — oly jogok és törvényes intézkedések tekintetében, a melyeknek megtartására a király koronázásakor megesküdött; mivel azonban a kiegyezési alku csak az elősorolt legfőbb sérelmek orvoslását czélozza, amazokat, mint kisebbeket, most jobbnak látszik egyelőre elhallgatni s a legelső általános országgyűlés föladatai közé sorolni, a mikor majd a korona jóakaratával elintézést kell nyerniük.

2) Bocskay ezzel az óhajfélével sokat ós semmit sem mondott. A határozatlan és testetlen óhajba húst adni ós vért ereszteni, észrevehetőt és megfoghatót, Illósházy szeretett volna. Azt akarta Illósházy, hogy a kiegyezés föltételei között, itt ebben a 15-dik czikkben, az ország zűrzavaros törvényei czélszerií reformálásának fontos élve is kimondassák, hogy az elvet magát aztán a legközelebbi országgyűlés a megvalósítás útjára vezethesse — és így fölvegye azt a fonalat, melyet a múlt (XYI-dik) század 40-es, 50-es és 60-as éveiben a magyar rendek alig hogy kezükbe vettek, mindjárt el is ejtettek. Nagyon csalódnánk azonban, ha e Napló (Irományok XII. sz.). a) Irományok X. sz.