Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

33 fi A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS. részt pedig — nagyon ügyes taktikával ama körülményre irányozá a cancellár-püspök Forgács Ferencz a pápának, a nnnciusnak, a királynak és a főherczegnek figyelmét, hogy, ha a békemű kedvéért ezek a zálogbavetett egyházi javak föláldoztatnának, ez — az egyháznagyokon ejtendő égbekiáltó igazságtalanság mellett — a kath. egyháznak és vallásnak még azért is roppant kárával járna, mert ezek a zálogbirtokok mind protestáns kézben lévén, róluk és belőlük a protestáns földesurak a kath. vallás maradványait mihamarabb kiszorítanák az eddig kath. jobbágyok protestáns hitre való kényszerítésével.

1) Hiszen cujus regio, illius religio ! Fényes, vagy jobban mondva, elijesztő példa gyanánt állott a főpapok szemei előtt a kálvinisták már ekkor híres sárospataki főiskolája, melyet a sárospataki uradalom zálogbirtokosai az uradalom kegyurasága alá tartozott kath. egyházak birtokainak jövedelmeiből a kath. egyház ós vallás félelmes ellenségévé 'fejlesztének.

2) Ezek és hasonló okok és példák azt az eredményt szülték hát, hogy Forgács, Korponára kapott utasítása és a magyar tanács véleménye értelmében a 14-dik föltétel tárgyalásakor épen azt felelte a rendeknek, a mit már augusztus-szeptemtemberi küldetésekor Bocskaynak mondott volt.

3) T. i. hogy Bocskay donatióinak confirmálását a királytól kívánni teljes lehetetlen, mert ez azoknak válnék kárára, a kik állhatatosan megmaradtak a király iránti hűségben. Különben is — így indokolá Forgács a főherczeg válaszát — az eíféle adományok, mint nem a legitim hatalom tényei, az 0 Hoc solura dicam . . . haeritici liujusmodi bonis oppignorandis omnem catholicam religionem se funditus everturos sperarunt — mondja Forgács püspök-cancellár a korponai czikkekre írott s a nunciuslioz benyújtott észrevételeiben (emlékiratában) (Borgliese ltár). -) IJ. A huszonkettedik articulus cz. munkám 21. 1. második jegyzetét. 3) Ezt nem annyira a szűkszavú Naplóból lehet következtetni, mint inkább a magyar tanács egy jelentéséből, mely 1606. elején kelt »Super hoc articulo Serenitas sua sapienter et prudenter in priori instructione domino legato (Forgács Zsigmondnak) data sese resolvit.« (Udv. kam. ltár.)