Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
33 fi A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS. maival. 1) Még föltiinőbb volt azonban s még nagyobb vitára adott alkalmat Bánffy Dénes ismeretes ügye. a kit Belgiojoso a Székely Mózessel való összejátszásnak csupán gyanúja miatt fogott el s csak 14 ezer forintért bocsátott szabadon. 2) A korponai rendek azonban nem maradtak meg ezeknek a Bocskay 12-dik föltételét valóban illustráló példáknak fölsorolásával, hanem a többször ostorozott logikátlanságnál fogva átcsaptak a hűtlenségi és fölségsértési (büntető) ügyek teréről az átalános birtokjogi bíráskodás meg az administrativ túlkapások tág mezejére. Mind azt újból fölhordták, a mit már egyszer a kamarák ellen a kamarák eltörléséről szóló pontban megvitattak. Sőt azokat a példákat, melyeket én ott a kamarai pontnál említék meg, a korponai rendek itt a 11-dik föltételnél vették föl, s pedig egyenkint, határozatukba, mely e szerint abból a Bocskay és lllésházy megszabta szorosan határolt keretből, a hűtlenségi esetek rámájából, kidagadván, mintegy a levegőben lógott. Mikor azonban a korponai rendek az összes, sérelmeseknek tartott és elősorolt eseteket egy kaptafára vonván, mindjárt kimondották az illető javak visszaszolgáltatását, az által nemcsak a Bocskay követelte kívánság erejét gyöngíték meg, hanem ép oly erőszakoskodást követtek el a fiscus érdekei ellen, mint a minőről ők maguk panaszkodtak ; miután a fiscusnak egyik-másik esetben igaza látszott legalább lenni. 3) l) Responsiones ad articulos camerales per Hungaros Bochkaianos . . . conclusos (bécsi udv. kam. ltár), mely irat ugyan 1605 legvégéről vagy 1606 legelejéről való, de a benne fölhozottak megelőzik a korponai gyűlést, meg reá vonatkoznak. -) Ezt is elhárítja a kamara most említett irata. 3) L. a most említett Responsiones-t, azután egy »Cameralia. Ex opinionibus Sac. Caes. R. Majestatis Oonsiliariorum Hungar. super cOndicionibus secuudis ab Hungaris Bocskayams ultimo Korponae deliberatis« czimű iratot s az udv. kamara 1606. január 4-diki jelentését (mindhárom a bécsi udv. kain. ltárban). Azt az olvasó, úgy hiszem, természetesnek fogja találni, hogy az egyes pörök megbirálásába itt nem ereszkedem. De meg fog ezt kelleni tennem Bocskay támadása történeténél, melyet az Akadémia Történelmi bizottsága megbízása következtében fogok megírni, ha isten éltet.
