Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
33 fi A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS. többé nem történhetik. Ez volt vezérgondolata — s ez érthető. l)e gyakorlati szempontból kevesebb értékkel birt a kivánság második fele, mely tulajdonkép azt mondja, hogy a királyt, távolléte estén, az országgyűléseken ne valamely főherczeg, hanem a nádor helyettesítse teljhatalommal. Alkotmányos és törvényes volt ez a kivánság, mert alkotmányos jogszokásban, a nádor állásában, gyökerezett, folyománya levén az 1485-diki nádori czikkek tizedikének, mely a király távolléte esetében az ő helytartójául mindenben — és így per analogiam az országgyűléseken is — a nádort nevezi meg. 1) De a mondott abusus kiküszöbölésére annál kevésbé látszott Bocskay kívánsága alkalmasnak, minél kevésbé volt valószínű az, hogy a főherczeg részére adott teljhatalmat ignoráló s kénye-kedve szerint magyarázó király nagyobb tekintettel leszen majd a nádorra, mint a mekkorával a főherczegre volt. A garancziát talán abban vélhették rejleni a rendek s kívánsága második felét azért állítható föl Bocskay, hogy a nádor ellen kiméletlenebbűl lehet majd föllépni, mint a múltban a főherczegek ellen, ha a közösen megállapított végzéseken megint módósítni fogna a király. A nádornak életfogytig tartó hivatalától való elmozdíttatását a törvénysértésért követelni lehet és szabad; az ekkép elmozdított nádor feje fölött pedig ott lebegett az 1526 : XXII. tcz., mely fej- és vagyonvesztést szab reá. Ennek a büntetésnek terhe alatt bizonyára leszen gondja, hogy a királyt, a mennyire tudja, a törvényhozás terén is visszatartsa a túlkapásoktól. És ez is ér valamit. A királyi udvarban, vagy jobban mondva magánál a királynál — mert a kérdés első része tisztán személyi ügy volt — nehezen részesült a kivánság első fele jó fogadtatásban. Adatunk róla nincs. De azt tudjuk, hogy a beteg remete irtózott kimozdulni hradzsini magányából s iszonyú haragra lobbant, ha előtte bárki a német birodalmi gyűlésre való megjelenésének szükségét említette. 2) Bizonyára rosz 1) Az 1485 : III. tczikket nem említem, mert ez az országgyűlés egybehívására vonatkozó jogait fejtegeti a nádornak. 2) Erről Velence prágai követjeinek jelentései (a XVII. század első tí — 8 évéből) számos nem ide tartozó adatot szolgáltatnak.
