Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
1605. NOVEMBER DEC Z EM BEKBEN. 315 Ha azonban végigtekintünk e hosszú és szomorú korszak történetén, kezdve a XVI. század közepének zajos országgyűlésétől — a melyeken V. Károly követének császári ura ellen, a miért adott Ígéretei daczára sem segíté meg magyar király-öcscsét a törökkel való küzdelemben, olyan kifakadásokat kelle lenyelnie, hogy azokat jelentésében pennára venni nem meré, — egész a »hosszú háború« idejebeli országgyűlések legutolsójáig (1604); ha végigolvassuk a korponai rendek indokolását, melylyel a fejedelem föltételeit kisérték:*) legott megértjük a kívánságot. A dolog így áll: A török elleni védekezés czéljából Magyarországon alkalmazott császári, tehát idegen zsoldos katonaság — mint azt e gyűjteményes munka folyamán már egy ízben szükségkép érintettem 2) — kétféle elemből álla. Az egyiket a várak állandó őrségei képeztek ; a másikat pedig azok a (magyar műkifejezés szerint: mezei) hadak, melyeket a szükséghez képest külföldi segélypénzeken s a császár nem-magyar jövedelmeiből síktéri ütközetekre s várak ostromára tavaszszal zsoldba fogadtak, őszre meg rendes körülmények közt a legnagyobb részben elbocsátottak a szolgálatból. Nagyon sokszor megtörtént, hogy a szolgálatból a rendszer értelmében a háború-évad befejeztekor elbocsátandó katonaságnak a kincstár nem tudta mindjárt kifizetni a zsoldját, kivált ha (a mi rendes dolog volt) a zsoldhátralék amúgy is nagyobb összegekre rúgott. Várnia kellett a zsoldos katonaságnak hosszú hónapokig, mikor már karjára nem volt szükség, s eközben megeredt vele, a különben is rabló és zsákmányló néppel, a zsoldlevonások, íizetési határidők stb. miatt az alkú. Míg a várakozás és alku tartott, beoszták e katonaságot Magyarországon téli szállásokra, a hol a szintén íizetetlen német várőrségekkel ') Irományok XXIY. sz. és Katona 28. 440—442. lap. 2) Magy. Orsz. Emi. X. 350. és köv. 11. — Az idegen elemeken kívül meg kell különböztetni a magyar katonaság négy elemét, ú. m.: a kir. várőrségeket; az országgyűlési hadi adón fogadott magyar mezei katonát, aki esetleg tavasztól őszig szolgált; a törvényes insurrectiók 1—2 lióig szolgáló contingensét s a hébe-hóba zsoldba vett vagy szabad-zsákmányra szegődött szabad-hajdút (szabad-huszárt).
