Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

1605. NOVEMBER DECZEMRERREÍT. 305 utána a jezsuita-rend birta tkuróczi prépostságot a páterek elűzése után, Bocskay kincstartója minőségében, 38,000 frtért zálogba veté, e tényét épen nem igyekvék a szükség parancsával mentegetni.

1) Nem különben állott a dolog a kettős föltétel másodikával, a sérelmes záradékok ügyével. Khlesl e pontnál attól tartott, hogy a kivánság teljesítése esetére az osztrák protestáns nemesek is hasonló kívánsággal léphetnének föl s ezt is teljesíteni kellene. Ez pedig az örökös tartományokban ép oda terelné a dolgok állását, a hová Németország a cuius regio illius religio elvén eljutott: az uralkodó által eladandó, elajándékozandó vagy elzálogosítandó birtokon a kath. vallás apródonkint kiirtatnék; holott a birtok, a föld lehet és lesz is mindig adásvevés, pénzkérdés tárgya, de a vallásnak ezzé válnia nem szabad.

2) Khlesl e nézete nagyon malmukra hajtotta a vizet a magyar főpapi tanácsosoknak, a kiknek álláspontját különösen Forgács Ferencz nyitrai püspöknek a korponai tárgyalások utáni időből fönmaradt iratai világítják meg. Szerintük e kívánság, mint olyan, a melynek semmi jogi alapja nincs, egyszerűen visszautasítandó volt. Hogy a királynak a maga jószágain (már t. i. a fiscalis birtokokon) szabad rendelkezési joga van, azt kétségbe vonni — mondák — nem lehet. Az adományozó király olyan föltételek alatt adományoz, a minők neki tetszenek. A zálogbavetéseknél s birtokeladásoknál (donatio mixta eseteinél) pedig a velük járó szerződés természetéből folyik, hogy a szerződő felek (a király egyrészről s a vevő vagy zálogbavevő másrészről) a jogügy föltételeire nézve maguk közt megegyeznek.

3) Ha hát a birtokot ') Forgács, Szuhay, Radovics, Lépes Bálint püspökök s egyéb magyar papok 1606. febr, 20-diki fölterjesztése a pápához. (Borgheseféle ltár; Fraknói püspök úr szives közlése.) 2) Khlesl levele Krenberg czász. tanácsoshoz 1606. febr. 14. (Bécsi udv, kam. ltár.) 3) ». . . Sua Majestas in suis bonis liberam habet disponendi facultatem. Et de ratione contractus est ut contrahentes de conditionibus mutuis conveniant...« Forgács F. emlékirata Mátyás főherczeghez. (Borgliese-ltár III. 51. c.) És: »Donator possit donare cum illa conditione, quae illi piacet . . .« Forgács F. emlékirata a nunciusboz. (U. o.) Magyar Országgyűlési Emlékek. XI. 20