Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
I. A MEGHIUSULT POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. JANUÁRJÁBAN
26 A MRGHIŰSÚT.T POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. Igaz, hogy naponkint többen jelenték neki is, a helytartónak is, hogy a lázadás miatt bajos, szinte lehetetlen az országgyűlésre menniök; hogy jobb és a közjóra nézve sokkal hasznosabb, lia otthon maradnak. Bocskay hajdúi s portyázói ellen védekezni. Öt felső-magyarországi megye plane egyenest oda küldött Eperjesre Bástához, kérvén a fővezért, hogy mentse ki őket a király s a főherczeg előtt, mert ők a lázadás miatt követeiket Pozsonyba épenséggel nem fogják útnak indítani. Mátyás főherczeg lelkében kétely támadt, vájjon azzal a kis töredékkel, mély Pozsonyban összegyűl, hozhat-e kötelező határozatokat, hozhat-e rendszabályokat a forradalom terjedése ellen s egyáltalán elérheti-e a ez élt, mely miatt az országgyűlés egybehívatott, hogy t. i. az ország rendeinek impozáns többsége tiltakozzék Bocskay föllépése ellen, biztosítsa a királyt hűségéről s így mindenekfölött erkölcsi erővel késztesse megállásra a diadalmasan előbbre nyomuló forradalmat? A főherczeg lelkében, mondom, kétely támadt; tanácsosai nem ok nélkül kezdték az olyan törpe, csonka országgyűlést, a minőre kilátás nyílt, perrhorrescálni, melyben az a maroknyi ember ott Pozsonyban egy igazi országgyűlésnek csak paródiája volna. Azonkívül maga Pozsony fekvése sem nvújta többé biztonságot Bocskay gyorslábú hadai ellen. Sőt mi több, még valami pestis tünetei is jelentkezni kezdtek Pozsonyban. Mátyás főherczeg előadta a dolgok állását Rudolfnak s azt hiszem, nem minden maliczia nélkül való dolog volt tőle, hogy kir, bátyjától kért miheztartás végett parancsot és tanácsot. 1) Meghagyta azonban egyúttal Pethe érseknek s helytartónak is, hogy a magyar tanács ülésében vesse föl a kérdést, vájjon lemenjen-e a főherczeg Pozsonyba? vagy pedig czélszerűbb a közjóról más helyen, vagy épen más úton-módon (tehát nem országgyűlésen) gondoskodni ? Mikor Pethe a főherczeg e parancsát megkapta, a magyar királyi tanács összes tagjai közül rajta kívül csak Szuhay egri s Náprágy a választott erdélyi püspök voltak jelen. De a három főpap a nehéz időkben megemberelte magát. 1) Irományok XXIII. sz.
