Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
1 6 0 5. NOVEMBEK ÜECZEMBE11BEN. den főúrnak és nemesnek kénye-kedve szerinti szabadságában áll jövedelmei kezelésére alkalmas személyeket és közegeket tartani. 1) Nem ezt a kifogást értem; noha a benne megnyilatkozó nézet általános, a középkorból átvett nézete volt még mindig a kornak és különös súlylyal épen Magyarországon birt, a hol az államháztartásnak valóban magánháztartás jellege volt s összes terheit csaknem kizárólag a korona viselé. Nem ezzel a nézettel, hanem a Bocskay föltétele teljesüléséből származható állapotok ecsetelésével küzdött a magyar kamara Bocskay kívánsága ellen, mint a melynek megvalósítása, a mohácsi vész előtti kincstartóság felélesztése, akaratlanul is a II. Lajos alatti állapotokhoz, a rendi túlkapások aerájához vezette volna vissza az ország pénzügyeit. 2) A kamara erre fekteté a fősúlyt s ebből folyóan óhajtá, hogy a föllázadt rendekkel épen az ország javára való tekintettel kell megértetni, miért volt a kamara alapítása szükséges, s mi a, különbség a közjövedelmek kezelése szempontjából a becsületesen organizált, megbízható kamara 3) s a régi thesaarariatus között, mely utóbbinak idejében a király és az ország jövedelmei minden rend és ellenőrzés nélkül egyesek, a kincstartók, rokonaik és párthíveik érdekében fecseréltettek el, nem pedig az ország szükségleteire fordíttattak; a mi —• monda a kamara — onnan is kitetszik, hogy semminemű régibb kincstári számadásról vagy ellenőrzésről nem tud senki semmit; míg ellenben a kamaráéi alapítása idejétől kezdve megvannak. Ez volt oka annak, a miért az ország rendei a multak szomorú tanúságain okulva, a harminczas ós negyvenes években (a XVI. században) 4) a kamara ') Irományok II. sz. (vége felé). De v. ü. e tekintetben Acsády I, : Két pénzügyi tanulmány. 68. és köv. 1. 2) Acsády I. : Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt, 18. és köv- 1. 3) A kamarák pontosságát illetőleg v. ö. Acsády I. : Két pénzügyi tanulmány 64—67. lapokon mondottakat. *) 1536: XXIX. tcz., 1537: XI.|és XXVI. tcz., 1542: VII. és 1542. beszterczeb. gyűlés VI. és VIII. tcz. (A magyar kamara idézetei. Irományok II. sz r)
