Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
244 A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS.' tőle bizony mind Khlesl, mind Dietrichstein habozás nélkül megtagadták volna föltételei legelső pontjának teljesítését. A politika, az exigencziák tudománya azonban másként kivánta. .Tó korán be tudta ezt látni az ügyes Khlesl a ki a protestánsok ellen táplált féktelen gyűlölete ellenére is már 1605 ősze óta ilyen szellemben avatkozott bele a magyar ügyekbe, noha még 1606 tavaszán is azt akará a pápa képviselőjével minden módon elhitetni, hogy ő a vallási engedményeknek mindvégig erős ellenzője volt. x) Azzal a pénzsóvár, alacsony gondolkodásmóddal, mely őt mindig jellemezte, föltette volt a magyar mozgalom vezető férfiairól hogy ezek a nekik nyújtandó anyagi előnyök fejében az alkudozások alatt »vallásuk hamis ürügyéből majd csak engedni fognak« s ez alacsony gondolatot is támogatására vitte a politikának, a melyhez a szükség kényszeríté hajolni. 2) Mint sok másban, úgy ebben is különbözött Khlesltől az úriabb és egyenesebb gondolkodású, modorában is simább Dietrichstein, a ki a főczélhoz, a kiegyezéshez minél kevesebb bújosdi játszással és a Khleslnél szokásos bombasztok nélkül akart eljutni s a ki rövid ideig tartó, inkább csak az udvariasság kedvéért elmondott mentegetődzés és tagadás után (mint mindjárt látni fogjuk) mihamar szint vallott a nuncius előtt. Nincs mit csudálkozni rajta, ha úgy Prágában 3) mint különösen a veszélyhez közelebb Bécsben a ministerek, Mátyás azon tanácsosai, a kiket egy iró a »sógor-banda« gyűjtőnév alá foglal össze s langyos katholikusoknak nevez 4) ') L. Khlesl furfangos (az előző jegyzetben emiitett) levelét 1606. febr. 11. a pápai nuntiushoz. (Borghese ltár). Ha a körülményeket ismerjük, ez a levél tán egymaga elég Khl. állásfoglalása jellemzéséhez. a Hammer-Purgstall művében található idevágó adatok nélkül is. 2) Id. h. »Ut promptius ac citius propter emolumenta propria et privatas temporalium bonorum commoditates (ne eas omnino amittereut) multum de inordinato falsae illorum praetensae fidei remitterent.« A mondás különben első sorban Illésházyra czéloz. 3) A velenczei követ jelentései augusztus 29. és octóber 24-től. Disp. di Germ. <•) Hammer-Purgstall. Khlesl id. h. II. 33.