Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
1605. NOVEMBER- DECEMBERBEN. 225 magyar elemnek képviselője a kiegyezés legbuzgóbb előmozdítói valának; nem egy városi követnek benne volt utasításában is, bogy épen csakis a béke. a kiegyezés véget küldeték megbízóitól, a kik a király iránti hűségeskü és alattvalói kötelesség alól nem tekinthetik magokat föloldottaknak. 2) Fő indító oka a városok e magoktartásának természetesen az a roppant anyagi kár és veszteség volt, a melyet a forradalom alatt elszenvedni kényszerültek s a minek Kassa már a szerencsi gyűlés alkalmával is élénk panaszokban adott kifejezést. s) De kívántatta velők a kiegyezést még egy másik, erkölcsi ok: a félelem a helvét hitvallás terjedésétől s a városokban való erőrekapásától, 4) mint ez Kassán Bocskay s a hajdúság aegise alatt önkéntelenül is, templomban és iskolában megtörtént; mert az ágostaiak a mennyiben városiak valának, még mindig irtóztak helvéthitvallású »testvéreiktől« ; hisz az együttműködés még oly rövid keletű vala! — Szintúgy a kiegyezés mellett foglaltak állást a főurak valamennyien, nemkülönben a fejedelemnek mindkét rendbeli tanácsosai, mint a kiknek hozzájárulásával szövegezte volt meg Bocskay a maga júliusi föltételeit. Elükön természetesen Illésházy járt; de buzgó segítőkre talált a fáradhatatlan ember a két Homonnayban (Bálintban, a fejedelem főhadvezére és helyettesében, meg Györgyben), aztán Mágocsy Ferenczben és Széchy Györgyben, úgyszintén Kátay Mihályban, a fejededelem rettentő véget ért cancelláriusában. 5) Noha nem oly Kassán nagy békebarátok s befolyásos magyarok voltak Kapronczay György, Kiss Lukács, Kalmár János. A már id. névtelen vélemény. 2) Érdekes e részben Körmöczbánya utasítása. írom. VIT. sz. a. s a körmöcz bányai követek jelentése Bocskaynál nyert kihallgatásukról 1605 novemb. 23. (Körmöczbánya ltára.) 3) L. a. szerencsi gyűlés irományai közt II. sz, a. *) Ezt a névtelen vélemény mondja, fölhozván Kassa példáját; sőt hozzáteszi, hogy az ágostai főurak és nemesség közöl is többeknek nem tetszék a kálvinistaság praeponderantiája s ezek már ebből az okból is nagy királypártiak. 6) A már idézett kassavidéki névtelen véleménye Magyar Országgyűlési emlékek. XI. 15