Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

IG 05. NO V KM U GR DKCZKMKKRRKN. 221 há a kiegyezés e kedvezőbb föltételek alapján is csak az elképzelhető legbiztosabb, legmegbízhatóbb garancziák mellett. jő létre. Ebből a pártból támadt ki az a ködös, homályos, határozottan nem is formulázott gondolat, hogy legjobb biztosíték a külön magyar király. Míg némelyek, mint épen most mondám, e méltóságnál Mátyás főherczegre gondoltak, mások nem haboztak, ha kell. véglegesen elszakadni az osztrák háztól.

1) Oly nagy hullámokat vetett ez az utóbbi gondolat az európai közvéleményben, hogy a heidelbergi kálvinista udvarnál már komolyan fontolgatták annak esélyeit, ha Magyarország megúnta volna a Habsburgokat, és más, külön királyt akarna; egy tanácsülésben a pfalzi választó tanácsosai oda nyilatkoztak, hogy ebben az esetben »a közjó elébb való lévén mint az osztrák-ház«, nem volna szabad a magyar kir. koronát Heidelberg urának visszautasítani, »hiszen volt már egyszer — mondák — pfalzi gróf (értsd a bajor Ottót) Magyarország királya!«

2) Ennek a kiüön-királyt akaró radikális pártnak számlájára kell felrónunk mindazt, a mi a korponai gyűlés tárgyalásainak folyamán a Bocskay kiszabta föltételek keretéből — mint majd látni fogjuk — kicsapott, az ügynek, valljuk meg, nem egyszer hasznára. E csekély számú párt tagjai Magyarország északkeleti megyéiben keresendők; hozzájuk csatlakoztak az erdélyi rendek küldöttei s velők tartott főként, mint talán a legradikálisabb, Kassa városának három követe közül Szegedi András, e gazdag és nagytekintélyű, buzgó kálvinista kassai magyar polgár.

8) Ez a ') Ezekről szól Illésházy. Irományok XIV. sz. a. 9) Bitter id. h. 348. sz. a. »Salus publica mer, alsz das Hauss •Oesterreich anzusehen .... es sei hiebevor auch einmal ein Pfalzgraf König in Ungarn gewesen.« 3) Az erdélyiekre egy „Hungaro-tciitomacliia vei colloquhim de hello nunc inter caesareos et Rungaros excitato, Diulogi tres« czímű politikai röpiratból (bécsi udv. ltár) következtetek. A keleti megyékre -egy, Kassa vidékét igen jól ismerő német ember (Névtelen) keletnélküli, de 1605. végéről való véleményes jelentéséből (u. o.), továbbá Bocatiusnak 1 606. október havában a prágai börtönben írott baadványából (u. o.), mely a kassai magyar polgárságot és a Szegedi testvéreket is jellemzi. 't