Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

IG 05. NO V KM U GR DKCZKMKKRRKN. 221 há a kiegyezés e kedvezőbb föltételek alapján is csak az elképzelhető legbiztosabb, legmegbízhatóbb garancziák mel­lett. jő létre. Ebből a pártból támadt ki az a ködös, homá­lyos, határozottan nem is formulázott gondolat, hogy leg­jobb biztosíték a külön magyar király. Míg némelyek, mint épen most mondám, e méltóságnál Mátyás főherczegre gondoltak, mások nem haboztak, ha kell. véglegesen elsza­kadni az osztrák háztól. 1) Oly nagy hullámokat vetett ez az utóbbi gondolat az európai közvéleményben, hogy a heidel­bergi kálvinista udvarnál már komolyan fontolgatták annak esélyeit, ha Magyarország megúnta volna a Habsburgokat, és más, külön királyt akarna; egy tanácsülésben a pfalzi választó tanácsosai oda nyilatkoztak, hogy ebben az eset­ben »a közjó elébb való lévén mint az osztrák-ház«, nem volna szabad a magyar kir. koronát Heidelberg urának visszautasítani, »hiszen volt már egyszer — mondák — pfalzi gróf (értsd a bajor Ottót) Magyarország királya!« 2) Ennek a kiüön-királyt akaró radikális pártnak szám­lájára kell felrónunk mindazt, a mi a korponai gyűlés tárgyalásainak folyamán a Bocskay kiszabta föltételek kere­téből — mint majd látni fogjuk — kicsapott, az ügynek, valljuk meg, nem egyszer hasznára. E csekély számú párt tagjai Magyarország északkeleti megyéiben keresendők; hozzájuk csatlakoztak az erdélyi rendek küldöttei s velők tartott főként, mint talán a legradikálisabb, Kassa városá­nak három követe közül Szegedi András, e gazdag és nagy­tekintélyű, buzgó kálvinista kassai magyar polgár. 8) Ez a ') Ezekről szól Illésházy. Irományok XIV. sz. a. 9) Bitter id. h. 348. sz. a. »Salus publica mer, alsz das Hauss •Oesterreich anzusehen .... es sei hiebevor auch einmal ein Pfalz­graf König in Ungarn gewesen.« 3) Az erdélyiekre egy „Hungaro-tciitomacliia vei colloquhim de hello nunc inter caesareos et Rungaros excitato, Diulogi tres« czímű politikai röpiratból (bécsi udv. ltár) következtetek. A keleti megyékre -egy, Kassa vidékét igen jól ismerő német ember (Névtelen) keletnél­küli, de 1605. végéről való véleményes jelentéséből (u. o.), továbbá Bocatiusnak 1 606. október havában a prágai börtönben írott baadvá­nyából (u. o.), mely a kassai magyar polgárságot és a Szegedi testvé­reket is jellemzi. 't

Next

/
Oldalképek
Tartalom