Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

1 6 Oí). XOVKM KEK D EC Z KM R KR B E N. T>an, mégis elállott e szándékától Mátyás, meggondolván talán azt, a mit épen e napokban Illésházy írt Cavrianihoz, Mátyás kegyencz ministeréhez, liogy tudniillik »a püspök urak éljenek hivatásuknak: az Isten tiszteletének; járjanak szorgalmatosan a templomba és imádkozzanak, hogy az Isten fordítsa cl rólunk haragját; világi dolgokba pedig ne ártsák i i>e magokat.« 1) Be kellett a főherczegnek látnia, hogy bár­mely püspöknek, különösen azonban oly harczias, túlbuzgó s egyoldalú embernek küldetése, mint a minő Forgács Fe­i-encz a püspök-cancellár volt. a csaknem kizáróan protes­táns, hitbuzgó és mint látni fogjuk, minden püspököt rossz szemmel néző fölkelő magyarság közé legalább is politi­kátlan dolog, több mint taktikai hiba volna. De protestáns •«embert nem akart küldeni, hiszen sokan voltak, a kik e • részben a mmcius aggodalmaiban osztoztak s gyanúperrel eltek volna a protestáns biztos iránt. Ki tudja, tán maga a főherczeg is közéjük tartozott. így lőn hát hosszabb mérlegelés után a világi ugyan, de katholikus Forgács Zsigmond, a ki kétszeri, becsülete­den és ügyesen végzett missió után amúgy is legalkalma­sabb volt e tisztre, megbízva e megtisztelő és áldásos de ' nehéz föladattal, hogy a Korponán egybesereglendő statusok­közt a kiegyezés föltételeit, a mennyire lehet, megsti­pulálja. És most vezessük el Bocskayt, meg a pártjabeli ren­dieket Korponára, a hol a két fél közt létrejött fegyver­szünet tartama alatt a magyar protestáns egyház életére u • meg a magyar alkotmány történetére mélyen kiható elvek ({ -es intézkedések — későbbi alaptörvények — fölött az elő­készítő alkudozások kezdetüket vették. >) 1605. nov. 19. (Innsbrucki helytart. ltár).

Next

/
Oldalképek
Tartalom